Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HAJASKOR! BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 119 egyházi közalkalmazott, s így az egyházhoz való jogviszonya közjogi jellegű. Általános hatásköri szabály, hogy a közjogi viszonyból felmerülő vitás kérdések csak abban az esetben érvényesíthetők rendes bírói úton, ha van olyan törvényes jogszabály, amely annak érvényesítését kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utalja. Olyan külön jogszabály azonban nincs, amely az egyházi közalkalmazottnak az egyházzal való jogviszonyából folyó vitás ügyei elbírálását a rendes bíróság hatáskörébe utalná. Ennélfogva az ilyen jogviszonyból származó vitás kérdések elbírálására a rendes bíróság nem hivatott. Az 1895 :XLIII. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezés folytán érvényes törvények, jogszabályok és önkormányzati szabályok értelmében a római katolikus egyháznak saját szabályai szerint elintézendő belügyeiben a közigazgatási hatóság nyújt rendszerint jogsegélyt. A jelen esetben pedig ilyen belügyről van szó, mert a vitás kérdés a római katolikus hitfelekezet egyik egyházközsége és a részéről iskolafenntartói jogánál fogva alkalmazott és működött személy között, ennek díjazása tekintetében merült fel. Következőleg ebben az ügyben Komárom vármegye alispánja mint közigazgatási hatóság és a d-i kir. járásbíróság mint rendes bíróság között felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. Megjegyzi a Hatásköri Bíróság, hogy ez a határozata az 1907 : LXI. t.-c. 19. §-a értelmében a közigazgatási hatóságnak hatáskörét államhatalmi (államigazgatási) hatáskör szempontjából állapítja meg, de nem vonatkozik egyszersmind arra a kérdésre, hogy közigazgatási úton melyik hatóság (hitfelekezeti hatóság) tartozik eljárni, mert az idézett törvényhely 2. bekezdése értelmében erre a Hatásköri Bíróság határozata nem terjeszkedhetik ki. Megjegyzi továbbá a Hatásköri Bíróság, hogy bár K. István igényének keletkezése a csehszlovák megszállás idejére esik, a hatásköri hovatartozás kérdésében való döntés tekintetében a trianoni Magyarország területén érvényes jogszabályok voltak az irányadók, mert a magyar jog vallásügyi szabályai a főhatalom változása következtében, illetőleg az 1938. évi XXXIV. t.-c. 4. §-ában foglalt felhatal-