Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 115 kat ténylegesen végezte. Már pedig ő a tanítóvá történt megválasztásától egészen 1935. évi június hó 1. napjáig az igazgatói munkakört valóban ellátta. Megjegyezte, hogy az iskolában 1933. évi szeptember hó 1. napjáig egyedül ő tanított, ettől az időtől kezdve pedig az iskolának vele együtt két tanítója volt. Az iskolaszék az igazgatói pótlékra vonatkozó követelését el is ismerte és csak a számszerűség kérdésében voltak kételyei. Mindezek alapján K. István a d-i járás főszolgabírójánál azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a főszolgabíró kötelezze a sz-i római katolikus egyházközséget, hogy az egyházközség a fent megjelölt időre neki igazgatói pótdíj címén — a már folyósított 250625 csehkoronán felül — 416875 csehkoronát, azaz 595 pengő 54 fillér tőkét és annak járulékait fizesse meg. A d-i járás főszolgabírájának megkeresésére Magyarország hercegprímása az 1940. évi augusztus hó 14. napján 3497/1940. szám alatt adott válaszában arról értesítette a főszolgabírót, hogy az igazgatói kinevezés a „Rendszabályok" I. részének 2. §. 8. pontja és II. részének 38. §-a értelmében az egyházi főhatóság hatáskörébe tartozik. Ennélfogva az iskolaszék az igazgatói tennivalók ellátására megbízást nem adhat. K. István nem is állította, hogy részére az igazgatói megbízást az egyházi főhatóság adta meg. De egy és két tanítós iskolánál a magyar tanügyi szabályok értelmében nincs is helye igazgatói tiszteletdíj megállapításának, hanem itt az adminisztrációs munkának az elvégzése a tanítónak állásával járó kötelessége. A d-i járás főszolgabírája ezután az 1940. évi szeptember hó 9. napján 4169/1940. szám alatt hozott, véghatározatával K. István kérelmét elutasította. A főszolgabíró határozatát azzal indokolta, hogy a 7000/1925. M. E. számú rendelet 45. §-ának h) pontja értelmében igazgatói pótdíj csak a három tanerős iskolánál jár és hogy a 25.000/1936. V. K. M. számú rendelet az igazgatói pótdíj megállapítását az iskolafenntartó elhatározásától teszi függővé. Ilyen elhatározásra pedig az Egyházközségi Rendszabályok I. R. 2. §. 8. pontja és a II. R, 38. §-a értelmében csak az egyházmegyei főhatóság jogosult. Az adott esetben az iskola csak egy, illetőleg később két tanerős iskola volt s K. István maga sem állította, hogy őt az egyházmegyei főhatóság bízta meg az igazgatói munkakör el8*