Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

104 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Az iratok alapján megállapítható — és a felek között nem is vitás — tényállás szerint Z. Lázár id. és ifj. T. Miklósnak átadott 6 juhot legeltetés céljára. A legeltetési idő lejárta után nevezettek Z. Lázárnak a 6 juh helyett csak 2 juhot adtak vissza. A hiányt azzal indokolták, hogy a gazdáktól — így Z. Lázártól is — átvett juhok kétharmadrésze a zord időjárás miatt elpusztult, mert azokat a gazdák idő előtt megnyírták. Z. Lázár id. és ifj. T. Miklóstól a hiányzó 4 juhnak a visszaszolgáltatását, 1 báránynak és 2 kg sajtnak a kiadását, valamint 200 lei (11 pengő) fuvardíjnak és 5 P felszólítási költségnek a megfizetését követelte. Igénye tehát ingók kiadására és pénz fizetésére irányult. Az irányadó tényállás szerint id. és ifj. T. Miklós Z. Lázárnak juhait legeltetésre vállalták. Közöttük tehát a juhok legeltetésére nézve nyilván vállalkozási szerződés jött létre, arra való tekintettel is, hogy id. és ifj. T. Miklós a legeltetés munkáját nemcsak Z. Lázárral, hanem más gazdákkal szemben is vállalták. Z. Lázár e vállalkozási szerződés és tulajdonjoga alapján követelte vissza a hiányzó juhokat, további igényét pedig a vállalkozási szerződésnek részbeni nem teljesítésére és a felek akaratától eltérő eredménye folytán bekövetkezett kárára alapította. Nem is állította, hogy id. és ifj. T. Miklós gazdasági cselédjei voltak. A most nevezettek nemcsak Z. Lázárnak, hanem más gazdáknak a juhait is legeltették s ez a körülmény már magában véve is kizárja a gazdasági cselédi jogviszony fennforgását, amely jogviszonynak egyik ismérve, hogy a munkavállaló kizárólag egy munkaadó részére és annak a gazdaságában végezzen személyes és folytonos szolgálatokat. Ezek szerint Z. Lázár és id. s ifj. T. Miklós között nem cseléd és gazda közötti jogviszony, aminőre az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-a céloz, hanem az általános magánjog szabályai alá tartozó olyan szerződéses jogviszony keletkezett, amelyből felmerült vitás kérdések hatásköri hovátartozása tekintetében az irányadó általános- hatásköri szabály értelmében a rendes bíróság hivatott. Megjegyzi a Hatásköri Bíróság, hogy téves a kézdivásárhelyi kir. járásbíróságnak az 1923 : XXIV. t.-c.-re történt hivatkozása, mert ez a törvény az abban megjelölt törvényes