Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK igény, egyéb tekintetben pedig elmaradt bérjárandóság s így annak elbírálására, gazdasági cselédi minősége folytán, a közigazgatási hatóság hivatott. Rákospalota megyei város cselédügyi hatóságának és a pestvidéki kir. törvényszéknek, mint. fellebbezési bíróságnak fentemlíteti határozatai alapján tehát — előrebocsátva, hogy D. Károly id. F. Károly ellen csak a rendes bíróság előtt támasztott igényt és így id. F: Károly a közigazgatási hatóság előtt félként nem szerepelt, ennélfogva az ej lene támasztott igény tekintetében, ügy azonosság hiányába]], hatásköri összeütközés a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között nem merülhetett fel — ifj. F. Károly ellen támasztott követelés tekintetében Rákospalota megyei város cselédügyi hatósága, mint közigazgatási hatóság és a fellebbezési bíróságként eljárt pestvidéki kir. törvényszék, mint rendes bíróság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. § 1. bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merül fel. Ezt a nemleges értelemben felmerült részleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokbóh A hatásköri hovatartozás kérdése eldöntésénél a kereset (panasz) tartalma az irányadó. A követelés jogi minősítését pedig a keresetben (panaszban) előadott tényállás jogi értelmezése dönti el. A panaszban és keresetben foglalt egyező tényelőadás szerint D. Károly igényét ama jogcímen érvényesítette1 úgy a közigazgatási hatóság, mint a rendes bíróság' előtt, hogy munkaadója elmulasztotta őt az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél bejelenteni. Ezért betegsége tartamára segélyt nem kapván, megilleti őt munkaképtelensége idejére az erre az időre esedékes javadalmazása. A pestvidéki kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság ítéletének indokolásában maga is kimondotta, .hogy D. Károly igényét munkaauojának arra a mulasztására alapította, hogy őt az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél nem jelentette be. Az ilyen jogcímen, ekként érvényesített igény a helyes jogi értelmezés szerint valóságos kárkövetelés, mert a munkaadónak jogellenes cselekményére (mulasztására) van alapítva