Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 81 Gépésznek — a gépészmérnököktől eltekintve — csak azt iehet tekinteni, aki elvégezte a felsőipariskola gépészi osztályát, vagy aki géplakatostanonc volt, majd vizsgát tett és mint géplakatos keresi kenyerét, valamint általában mindazokat, akik habár megfelelő oklevél hiányában, de gyakorlati képzettségüknél fogva gépészi minősítést feltételező munkára szerződnek. Mindezek ugyanis ellentétben a gépfűtőkkel és gépkezelőkkei a gépeket nemcsak szakszerűen kezelni, hanem azokat karbantartani, szakszerűen szétszedni, összerakni, megjavítani is tudják és tanulják (1929. Hb. 52., 1932. Hb. 45., 1931. Hb. 49., 1935. Hb. 20., 1937. Hb. 70., 1938. Hl). 71. stb.). Erre tekintettel a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a lokomobilok és a robbanó motorok kezelésére képesítő bizonyítvány megszerzése jiem üti meg azt a mértéket, amelyet a végzett gépész képesítése jelent. A fentiek alapján tehát ebben az ügyben a hatásköri hovatartozás kérdését az dönti el, hogy G. János minősített gépészi munkakörben vagy csak kovácsi és gépkezelői munkakörben dolgozott-e. Nincs adat az iratokban, hogy G.János gazdasági kovácsmunkákon felül gazdasági erőgépek szakszerű szétszedésével, összerakásával és szakszerű megjavításával is foglalkozott volna. Ilyen adatok hiányában pedig a feleknek abból az egyező előadásából, hogy kovácsmesternek, fogadtatott fel, az következik, hogy csak mint kovács és gépkezelő dolgozott 6$ gépészi munkakört ténylegesen megvalósító munkákat — a gépek szakszerű karbantartása, szétszedése és szakszerű megjavítása, — nem teljesített. Ekként G. Jánosnak a munkaköre csupán kovácsi tennivalókból és gazdasági gépkezelésből állott. Következőleg mint gazdasági kovácsmester és gépkezelő — a lokomobil kezelésére képesítő bizonyítványa mellett, amely minősített gépészi képesítést nem is jelent — gazdasági cselédnek minősül. A gazdasági cselédeknek a eselédszerződés jogosulatlan megszüntetéséje alapított úgy a megszolgált, mint a meg nem szolgált időre érvényesített igénye az 1907 : XLV. t.-c. 17. és 48. §-ainak egybevetett értelme alapján — a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint — a szolgálati szerződés tel7 Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. (>