Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

18 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Később, 1939. november hó 30. napján dr. B. Ferenc a B-i Mérnöki Kamaránál — részletesen felsorolt okok alapján — fegyelmi vizsgálat, illetőleg eljárás elrendelését kérte G. Ferenc ellen a fentemlített perben adott szakértői véleményével kapcsolatban. A feljelentés folytán a B-i Mérnöki Kamara az 1923 : XVII. t.-c. 40. §-ának 1. bekezdése értelmében nyilatkozattételre hívta fel G. Ferencet. A részletes nyilatkozat beérkezte után pedig 1940. január hó 26. napján F. 18/1939/2. számú átiratában az ügyre vonatkozó iratokat a k-i kir. törvényszéknek, mint fegyelmi bíróságnak küldötte meg, hivatkozva a Hatásköri Bíróság 1936. Hb. 28/6. számú határozatára, azzal a kérelemmel, hogy a kir. törvényszék, mint fegyelmi bíróság az általa lefolytatott eljárás alapján hozott határozatát az iratok visszaküldése mellett közölje a Kamarával. A k -i kir. törvényszék, mint fegyelmi bíróság a hozzá érkezett iratokat indítványtétel végett a k -i kir. ügyészséghez tette át. Majd a k -i kir. ügyészség 1104/1940. k. ü. számú indítványa alapján 1940. évi március hó 7. napján Fgy. 2/1940/2. szám alatt hozott határozatában kimondotta, hogy G. Ferenc ellen tett fegyelmi panasz alapján indított fegyelmi eljárás nem tartozik a kir. törvényszék, mint fegyelmi bíróság hatáskörébe. A k-i kir. törvényszék, mint fegyelmi bíróság ezt a határozatát — röviden előrebocsátva az ismertetett tényállást — azzal indokolta, hogy a kir. ítélőbírák és ügyészség tagjai, a bírósági és ügyészi tisztviselők fegyelmi felelősségéről szóló 1936 : III. t.-c. 4. §-ának 5. pontja értelmében a fegyelmi feleiősség tekintetében e törvény szabályai alá tartoznak a nem rendszeresített állásban vagy állandó fizetés nélkül alkalmazott egyéb bírósági tagok és szakértők is. Az 1871 : VIII. t.-c. 2. §-ának f) pontja értelmében bírósági hivatalnokok alatt értendők a bíróságnál állandóan alkalmazott szakértők is. Az idézett törvényszakaszokban foglalt rendelkezések egybevetéséből pedig az következik, hogy csak az állandó bírósági szakértők — akik a bírói természetű működésnek állandó részesei és akik ebben a minőségükben közhivatalnokoknak is tekintendők — fegyelmi ügyében való eljárás tartozik a ren-