Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

170 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK az érte járó bérösszeget a bérbeadónak G. Iván tartozik kiegyenlíteni. A m. kir. honvédelmi miniszter döntése alapján Sz. megyei város a sz-i kii. járásbíróságon pert indított Gr. Iván ellen. A perben a város G. Iván lakbérilletménye és az általa lakott lakás bére közötti különbözetnek — melyet a város a bérbendónak kifizetett — megítélését kérte. A sz-i kir. járásbíróság a keresetnek helyet adott és G. Ivánt a Sz. megyei város által érvényesített igény megfizetésére kötelezte. Ekként ebben az ügyben abban a kérdésben, hogy Sz. megyei város és a m. kir. Kincstár között kötött és jóvá hagyott megállapodás 9. pontja alapján Sz. megyei város által G. Iván részére biztosított és a nevezett által elfoglalt lakás tárgyában a város és G. Iván között jogviszony áll fenn és hogy ebből folyóan G. Iván fizetést köteles teljesíteni az 1907 : LXI. t.-c. 7. § 1. bekezdésének 4. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel, mert ebben a kérdésben a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság — utóbbi nem jogerősen — érdemben határozott. Ezt a részleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy katonai beszállásolás ténye az 1879 : XXXVI. t.-c. és az 1895 : XXXIX. t.-c. értelmében az állam, mint impérium jogán fellépő' közjogi alany és a kötelezett, mint alattvaló között közjogi, közelebbről közigazgatási jogi jogviszonyt hoz létre. A beszállásolt és a szállásadásra kötelezett között pedig a beszállásolásból folyóan úgynevezett másodlagos közigazgatási jogviszony keletkezik. Általános hatásköri szabály, hogy közjogi (közigazgatási jogi) jogviszonyból származó vitás kérdések elbírálása csak erre irányuló kifejezett törvényes rendelkezés folytán tartozhat a rendes bíróság elé. Következőleg a fent említett közjogi jogviszonyból származó vitás ügyek csak abban az esetben tartoznának rendes bírói útra, ha volna olyan törvényes jogszabály, amely az említett jogviszonyból eredő igények érvényesítését kifejezetten polgári perútra utalja. Ilyen értelmű rendelkezést azonban a katonai beszállásolásról szóló 1879 : XXXVI. t.-c. nem tartalmaz. Sőt e tör-