Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

138 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK mellett — csak akkor létesül, ha a szolgálat kizárólag háztartásbeli, vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos tennivalók teljesítésében áll. Az idézett törvényhelyeknek a háztartásbeli vagy a mezőgazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatot meg kívánó rendelkezéseiből pedig következik, hogy csak az minősül cselédnek, aki a tevékenységet kizárólag vagy legalább főleg ilyen munkakörben teljesíti, vagyis akinek legalább a főmunkaköre ilyen. A keresetben és panaszban előadott tényállás szerint — amelyet a kir. ítélőtábla indokolásában tényként fogadott el és amelyet a Hatásköri Bíróság a hatásköri kérdés eldöntésénél irányadónak is vett — S. Mihály iparossegédként állott alkalmazásban és segédi munkája mellett havi 15 pengő bérért elvállalta a házkörüli mindenesmunka elvégzését is. E tényállás szerint pedig S. Mihály munkaadójához elsősorban és főleg iparossegédként, ipari munka végzésére szegődött. Főmunkaköre tehát nem a háztartásbeli és gazdaság körüli szolgálat, hanem az ipari munka teljesítése volt. Ezért a kétségtelenül mellékfoglalkozásként vállalt háztartási és házkörüli munka S. Mihály és munkaadója között cselédszolgálati viszonyt nem létesített. Cselédi jogviszony hiányában pedig S. Mihálynak a háztartáskörüli munkája ellenértéke fejéhen támasztott követelése nem cselédbér. Következőleg ennek az igénynek az elbírálása nem tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe, hanem annak elbírálására a rendes bíróság hivatott, amaz általános hatásköri szabály alapján, hogy a magánjogi jogviszonyból származó követelések — kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — a rendes bíróság előtt érvényesítendők. (1940. jún. 24. — 1940. Hb. 30.) 31. Kántortanító i 11 e t m é n y i £ é n y e az e g yházközséggel szemben. A bevett és törvényesen elismert hitfelekezeti egyházak közjegi alakulatok. Az ilyen egyházaknak olyan alkalmazottai,