Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 115 adatok alapján a fent kifejtettek szerint — a rendes bírósághatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. Mindezeknélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1940. okt. 7. —1940. Hb. 35.) 26. Dohánykertész által alkalmazott munkások bérkövetelése. Az 1898 : II. t.-e. rendelkezései értelmében a munkások és a munkaadóik között felmerült és a törvény szerint hatósági intézkedést igénylő vitás ügyek az idézett törvény 72. és 73. §-ainak egybevetett értelme szerint esak abban az esetben tartoznak a közigazgatási hatóság hatáskörébe, ha közöttük a munkaszerződés a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával jött létre. Ezzel szemben a munkaadó és a napszámos között az 1898 : II. t.-c. nem kíván alakszerű szerződést, azonban 46. §-ában kimondja, hogy az a szerződés, amelyet a munkaadó olyan személlyel köt meg, akinek munkásigazolványa nincs — bárha annak használatára köteles volna — a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető. //. B. I. T. Ilona, T. Erzsébet, B. Julianna és Sz. Vilma k-i lakosok 1938. évi április lió 1G. napján a ny-i kir. járásbíróságnál fizetési meghagyás kibocsátását kérték 78 pengő tőke és járulékai erejéig. Kérelmükben előadták, hogy Sz. László dohány kert ész k-i lakos, mint egyenes adós és özv. 13. Gyuláné földbirtokos ú-i lakos, mint az 1933:Y. t. e. 1. §-a szerinti készfizető szavatos tartoznak neki meg nem fizetett munkadíj fejében 78 pengővel. A kérelemnek megfelelően kibocsátott fizetési meghagyás ellen özv. B. Gyuláné ellentmondással élt. A tárgyalás során özv. B. Gyuláné előadta, hogy Sz. László feles dohánykertész volt gazdaságában. T. Ilona és társai Sz. László munkásai voltak, azokkal jogviszonyban nincs és nem terheli törvényen alapuló készfizető kezesség sem. Majd pergátló kifogást emelt azon az alapon, hogy nevezettek 9*