Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)
108 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK körébe tartozik az eljárás, ugyanarra az ügyre jogerősen kimondották, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Azok, akik gazdasági munka teljesítésére nem cselédi minőségben szerződnek és akiknek bérmunka végzése a fő kereseti forrásuk, az 1898 : II. t.-c. értelmében mezőgazdasági munkások. A mezőgazdasági munkások és a gazda közötti jogviszonyt az 1898 : II. t.-c. szabályozza. Az idézett törvénycikk 72., illetőleg 8. és 73. §-ainak egybevetett értelme alapján a törvényben megkívánt alakszerűségek megtartásával kötött szerződéses viszonyból származó vitás kérdések elbírálása, ideértve — figyelemmel az 1933 : V. t.-c. 12. §-ára — az egyénenkint 100 pengőt meg nem haladó kártérítési követeléseket is, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Az irányadó tényállás szerint F. József és társai nem cselédi minőségben mezőgazdasági munka teljesítésére szerződtek. A közös munkaszerződést az 1898 : II. t.-c. 8., 13. és 14. §-aiban meghatározott alakszerűségek megtartása mellett kötötték meg. A munkaszerződést ugyanis — miként ez a szerződésre rávezetett záradékból kitűnik — a községi jegyző, az elöljáróság egy tagja jelenlétében a felek előtt felolvasta, azoknak anyanyelvükön megmagyarázta és a munkavállalókat a szerződés következményeire figyelmeztette. A felek a szerződést a községi jegyző és az előljárósági tag előtt írták alá és ennek megtörténtét —a záradékban — a községi jegyző, valamint az elöljáróság tagja aláírásukkal igazolták. A munkán dó (gazda) ilyen a törvényben megkívánt alakszerűségek megtartásával megkötött szerződéses viszonyból folyóan támasztott követelést. Követelése a helyes jogi minősítés szerint kárkövetelés, mert mezőgazdasági munkásainak jogellenes cselekményére (szerződésellenes magatartásra) van alapítva és az igény tényleges vagyoni hátrány (kár) felmerültének igazolásától függ. A követelés összege egyénenkint nem haladja meg a 100 pengőt. Erre az irányadó tényállásra tekintettel pedig, a fent kifejtettek értelmében ennek az igénynek az elbírálására az