Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

80 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Szeged sz. kir. város községi bírósága, mint elsőfokú munkás- és cselédügyi hatóság, jogerős lévén a fenti végzése, a szegedi kir. járásbíróság szóbanforgó ítéletére tekintettel, hatásköri összeütközés esetének felmerültét észlelte, amelynek megszüntetése végett a saját és a rendes bíróság iratait a Hatásköri Bírósághoz felterjesztette. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. Ebben az ügyben a szegedi kir. járásbíróság, mint rendes bíróság és a gazdasági munkás- és cselédügyi hatóságként elsőfokon eljáró Szeged sz. kir. város községi bírósága, mint közigazgatási hatóság között, az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott módon létesült nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: Az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-a értelmében a szolgálatot vállaló személy gazdasági cselédnek — a törvényben megkívánt egyéb feltételek mellett is — csak akkor tekinthető, ha a vállalt szolgálatnak folytonossági jellege van, vagyis, ha a szerződéses viszony tartama alatt a szolgálat az azt vállaló személynek egész munkáját és idejét a szolgálatadó részére veszi igénybe. J. Lajos — meg nem cáfolt előadása szerint — két holdnál is kisebb szőlőnek a megmunkálására vállalkozott, a gazdasági cselédek szokásos évi bérénél csekélyebb díjazásért. A szőlőbeli munkát időszakonkint — szükséghez képest — kellett végeznie. Az összes munkálatok teljesítésére 189 munkanapra volt szüksége. Az ezenfelül fennmaradt idejével és munkaerejével szabadon rendelkezhetett és ebben sem a vállalt munkája, sem munkaadója nem akadályozta. Ezekre a körülményekre tekintettel J. Lajos szolgálati viszonya nélkülözi a gazdasági cselédi szerződés folytonossági kellékét, ennélfogva a nevezett nem tekinthető gazdasági cselédnek. . A hatásköri kérdés eldöntésénél tehát ebben az ügyben nem az 1907 : XLV. t.-c-nek a rendelkezései, hanem — tekintettel arra, hogy J. Lajos gazdasági munkának nem cse-