Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁíil HATÁROZATOK 6J is szerződött és akinek ilyen munkát kellett is végeznie — tekintet nélkül arra, megvolt-e a megfelelő képesítése vagy sem — nem minősül az 1907 : XLV. t.-c. hatálya alá tartozó gazdasági cselédnek. Erre tekintettel pedig a felek között nem eselédszerződés, hanem olyan szerződés létesült, amelynek, mint a magánjog szabályai alá eső megállapodásnak az alapján, mind a megszolgált, mind a hátralevő szerződési időre járó bér iránt támasztott igény elbírálása a rendes bíróság, hatásl őrébe tartozik: a magánjogi követelések hatásköri hovatartozása tekintetében irányadó általános hatásköri szabály értelmében. Mindezeknél fogva a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1939. febr. 13. — 1938. Hb. 71.) Azonos: 1937. Hb. 70. — V. ö. X1T. kötet 54. és a XIIIkötet 29., 60. és 79. sorszáma alatt közölt határozatokkal. 28. Vizsgázott vadőr szolgálati viszonya. H. B. Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy a jelen ügyben — noha B. Albert nem egyenlő összegű követelést érvényesített a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság előtt — az ügyazonosság fennforog, mert a nevezett igényét mindkét hatóság előtt ugyanabból a jogviszonyból ugyanazon a jogalapon támasztotta. Az ügyazonosságra tekintettel pedig ebben az ügyben egyfelől Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék alispánja, mint közigazgatási hatóság, másfelől a budapesti kir. járásbíróság és a budapesti kir. törvényszék, mint rendes bíróság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. § 1. bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel, mert úgy a közigazgatási hatóság, mint a rendes bíróság — melyek közül egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás — ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondták, hogy az eljárás hatáskörükköz nem tartozik. A Hatásköri Bíróság ezt a nemleges hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból.