Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

56 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK volt. Bére sem haladta meg a gazdasági cselédek szokásos díjazását. Következőleg N. Józsefet az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-a fogalmi meghatározása értelmében gazdasági cselédnek kell tekinteni, amin nem változtat az, hogy őt esetleg ispánnak címezték. A gazdasági cselédeknek a cselédszerződés jogosulatlan felbontására alapított, úgy a megszolgált, mint a meg nem szolgált időre érvényesített igénye az 1907 : XLV. t.-c. 17. és 48. §-ainak egybevetett értelme alapján — a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint — nem kártérítési, hanem a szolgálati szerződés teljesítésére irányuló bérkövetelés. Az ilyen bérkövetelés elbírálása pedig az 1907 : XLV. t.-c. 62. §-a értelmében — a követelés összegére tekintet nélkül — a közigazgatási hatóság kizárólagos hatáskörébe van utalva. A közigazgatási hatóság hatáskörére egyébként nincs befolyással az a körülmény, hogy N. Józsefnek cselédkönyve nem volt, mert a cselédkönyv hiányának nem a hatáskör, hanem csupán a gazdasági cselédtörvény büntető rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából van jogi jelentősége. Az irányadó tényállás szerint N. József követelését a megkötött szolgálati szerződés jogosulatlan felbontására alapította. Igényének elbírálására tehát a kifejtettekre tekintettel a közigazgatási hatóság hivatott. Mindezeknél fogva ebben az ügyben a ny.-i kir. törvényszék, mint rendes bíróság és a k.-i járás főszolgábírája, mint közigazgatási hatóság között felmerült nemleges hatásköri összeütközést, a rendelkező rész értelmében, a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1938. nov. 14. — 1938. Hb. 46.) 26. Juhásznak a tulajdonát képező birkák tejhozamának ellenértéke iránt a gondozóval szemben támasztott követelése. A juhász általában gazdasági cseléd és mint ilyennek a bérkövetelése, összegre tekintet nélkül, a cselédi jogviszonyból származó bérkövetelése pedig, figyelemmel az 1933 : V.