Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK szerint minősülő valódi,, tárgyi természete az irányadó. Erre tekintettel annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a szolgálat főjében követelt díjazás cselédbér-e, s hogy ehhez képest a követelés érvényesítése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, az a döntő, hogy a szolgálat tényleg olyan szerződéses viszony keretébe esik-e, aminő viszonyt a törvény minősít gazda és cseléd közötti jogviszonynak. Ezek szerint az irányadó tényállás alapján V. Imre gazdasági cselédnek nem volt minősíthető. Az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-a értelmében ugyanis valamely gazdaságban szolgálatot vállaló személy gazdasági cselédnek — a törvényben meghatározott egyéb feltételektől eltekintve — csak akkor tekinthető, ha a vállalt szolgálatnak állandó és folytonossági jellege van, vagyis, ha a szerződéses viszony tartama alatt a szolgálat az azt vállaló személynek egész munkaerejét kizárólag és megszakítás nélkül a szolgálatadó részére veszi igénybe. Ebből következik, hogy nem létesít gazdasági cselédi viszonyt annak a szolgálata, aki valamely gazdaságban csak bizonyos meghatározott munkák elvégzésére — bár egy hónapot meghaladó időn túl bérért -— olyan módon szerződik, hogy a kikötött munkák elvégzése után a fennmaradt idejével és munkaerejével szabadon rendelkezhet. Már pedig a fentiek szerint kétségtelenül ilyen — a szolgálat állandóságát, folytonosságát és kizárólagosságát nélkülöző, vagyis a cselédi szolgálati viszonyon kívül eső — munkaviszonynak kell tekinteni V. Tmre szolgálatát, mert a szerződésben részletesen körülírt gazdasági munkák elvégzése után, jogosítva volt fennmaradó idejének és munkaerejének máshol szabad felhasználására. A kifejtettek értelmében tehát V. Imrének a megszolgált időre és a szerződéses viszony időelőtti megszakítása miatt támasztott követelése nem cselédbér, hanem az általános magánjog körébe eső munkaviszonyból eredő vagyoni igény. Az ilyen igénynek az elbírálása pedig, a magánjogi ügyek hatásköri hovatartozása tekintetében irányadó általános jogszabály értelmében, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik.