Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

44 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK hogy a Hatásköri Bírósághoz áttétel eredményre nem vezetne és csak késleltetné az ügy befejezését. A m. kir. földmíveíésügyi miniszter 1939. évi február hó 8. napján 57.072/1939. Vitt. A. 1. szám alatt hozott rendeletével utasította Jász-Nagykún-Szolnok vármegye alispánját, hogy az iratokat terjessze fel a Hatásköri Bírósághoz. Ebben a rendeletében megjegyezte a miniszter, hogy a vitás ügy érdemi felülbírálásába nem bocsátkozhatott, mert a II. fokú közigazgatási hatósági határozat jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett. Ezt követőleg Jász-Nagykún-Szolnok vármegye alispánja az ügyre vonatkozó iratokat a Hatásköri Bírósághoz felterjesztette. II. Nyilatkozót a törvényes határidőben nem érkezett. III. A jelen ügyben az iratok tartalma alapján megállapítható tényállás szerint a gazdasági cselédi szolgálatra szerződött K. Balázs, az 1935. évi II. t.-c.-re hivatkozással, egy évi szolgálati javadalmazását érvényesítette úgy a rendes bíróság, mint a közigazgatási hatóság előtt, mert gazdája — szerinte jogosulatlanul — elállott a megkötött éves szolgálati szerződéstől. A nevezett által érvényesített ennek az igénynek az el bírálását a rendes bíróság — hatáskör hiánya okából —jogerősen megtagadta. A közigazgatási hatóság pedig a fenti igényt tartalmazó panaszt — ugyancsak jogerősen — elutasította azzal az indokolással, hogy az 1907 : XLV. t.-c. 16. §-a értelmében ennek az ügynek az elbírálása csak akkor tartozott volna a közigazgatási hatóságok hatáskörébe, ha a panaszos panaszát a 8 napos nyilt idő alatt előterjesztette volna. Ezt azonban nem tette meg és így igényét már csak a rendes bíróság előtt érvényesítheti. A közigazgatási hatóságnak ez a jogerős határozata, az indokolásból kitűnőieg nem az ügy érdemében, hanem á hatáskör kérdésében hozott — a közigazgatási hatóság hatáskörét megtagadó — határozat. Ez a döntés ugyanis a panaszt, mint elkésettet nem utasította el véglegesen — noha a határidő alatt érvényesítendő igénynél az elkésettség megállapítása, mint a követelhetés előkérdése tulajdonképen érdemi döntés —, hanem az elkésett érvénye-