Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 37 lása, az ö tekintetheti, irányadó általános hatásköri szabály értelmében, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Egyébként az a nem vitás tény, hogy P. Józsefné napi munkáját többszöri megszakítással végezte, amikor munkahelyéről el is távozott, már önmagában arra enged okszerű következtetést, hogy a nevezett folytonos szolgálatra, vagyis a gazda ellenőrzése alatt, állandó és minden munkaerejét igénybevevő teendők teljesítésére nem vállalt kötelezettséget. Már pedig az 1876 : XIII. t.-c. 1. §-a értelmében csak az tekinthető cselédnek, aki magát háztartás körüli személyes és folytonos szolgálatok végzésére, egy hónapnál nem rövidebb időre, bérért kötelezte. Mindezeknél fogva ebben az ügyben a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1938. okt. 17. — 1938. Hb. 41.) 17. Járulékos természetű jutalék kikötése, mint a cselédi minőség megállapítását ki nem záró körülmény. A készpénzbér, lakás, fűtés és világítás mellett a csupán járulékos természetű jutalék kikötése a szolgálati szerződést részvállalkozássá, amely az 1907 : LXI. t.-c. 1. §-ának harmadik bekezdése értelmében a cselédi minőség megállapítását kizárná, át nem alakítja. H. B. A rendes bíróság által megállapított tényállás szerint a felperest az alperes szóbeli szerződéssel a gazdaságában mint éves kertészt alkalmazta. A felperes járandósága havi 60, illetőleg 65 pengő készpénz, továbbá lakás, fűtés és világítás, valamint az évi termés hozadéka után 3 százalék haszonrészesedés volt. A felperes e tényállás szerint arra. vállalkozott, hogy az alperes kertgazdaságában egy hónapot meghaladó időn át, bérért személyes és folytonos szolgálatokat teljesít. A felperest tehát az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ának fogalommeghatározása szerint gazdasági cselédnek kell tekinteni anynyival is inkább, mert nincs adat arra, hogy a felperes magasabb képzettséggel rendelkeznék, illetőleg magasabb tudomá-