Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 367 Az a körülmény, hogy az eljárás megindításához magánindítvány szükséges-e és hogy ez esetben a magánindítvány előterjesztése jogosított személy részéről történt-e, a hatáskör kérdésének elbírálása szempontjából közömbös, mert a magánindítvány a cselekmény minősítésére befolyással nincs és ennek a körülménynek vizsgálata az ügy érdemére tartozik. (1938. febr. 14. — 1937. Hb. 8.) V. ö. a magánindítványra nézve a XII. k. 183. és a XIII. k. 220. sorsz. határozatot. 125. Bélyeghamisítás vétsége vagy állategészségügyi kihágás. H. B. Ebben az ügyben az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. A feljelentés tárgyául szolgáló bűncselekmény elbírálását ugyanis az a.-i kir. járásbíróság jogerős végzésével a közigazgatási hatóság, az a.-i járás főszolgabírója pedig — ugyancsak jogerősen — a rendes bíróság hatáskörébe tartozónak nyilvánította. Ugyanarra az ügyre nézve tehát úgy a rendes bíróság, mint a közigazgatási hatóság, melyek közül az egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, jogerősen kimondották, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Büntető ügyekben a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a hatáskör kérdésének eldöntésénél a feljelentett cselekmény, illetőleg a feljelentés és a nyomozás adatai alapján megállapítható tényállásban foglalt cselekmény büntetőjogi minősítése az irányadó. A jelen ügyben a feljelentésben foglalt előadás és a nyomozás adatai szerint hatósági húsvizsgálat során a gyanúsított hentesüzletében frissen levágott sertés szalonnáján hamisított húsvizsgáló körbélyegző lenyomatát találták. Az állategészségügyről alkotott 1928 : XIX. t.-c. 22. §-a értelmében a közfogyasztásra szánt sertést levágás előtt élő