Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

32 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK a végrehajtást szenvedő, hanem végrehajtási letiltás sörán a helyébe lépett bíróilag kirendelt ügygondnok érvényesíti. Hasonló jogi álláspontot foglalt el a Hatásköri Bíróság a II. számú teljesülési határozatában is. Hangsúlyozza azonban a Hatásköri Bíróság, hogy ez a határozata csak a S. Lajossal szemben érvényesített követelésre vonatkozik, mert az iratok tartalma szerint egyedül S. Lajos kötött a végrehajtást szenvedővel gazdasági munkaszerződést. Mindezek alapján a mezőtúri kir. járásbíróság és JászNagykun-Szolnok vármegye alispánja, mint II. fokú munkásügyi hatóság között felmerült nemleges hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1938. febr. 14. — 1937. Hb. 29.) V. ö. XIII. k. 170. sorsz. 14. Kártérítési követelés fogalma. — Gazdasági cseléd bérkövetelése. A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint az olyan követelés, amely a kár tényleges felmerültének esetén kívül, avagy annak fenn vagy fenn nem forgásától függetlenül érvényesíthető, nem valóságos kárkövetelés. Viszont az olyan igény, amely tényleges kár felmerültének igazolásától függ, valódi kártérítési követelés. H. B. Az irányadó tényállás szerint K. János és társai, mint gazdasági cselédek szolgáltak P. Géza bábonymegyeri gazdaságában. Mindnyájan úgy a rendes bíróság, mint a közigazgatási hatóság előtt azon a jogalapon támasztottak igényt a nevezett ellen, hogy szegődményes földjeiket tudatosan — tiltakozásuk ellenére — rosszminőségű földeken jelölte ki. Továbbá, hogy ezeken a földeken — amelyeket csak az intéző biztatására vettek birtokba — rendes mívelés ellenére is fele termésük volt, mint az uraságnak, aki egyébként kártalanításukat meg is ígérte. A gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907 : XLV. t.-c. 62. §-a kimondja, hogy az