Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 363 Következőleg ebben az ügyben felmerült hatásköri öszszeütközést — a rendelkező rész szerint — a közigazgatási hatóság htaáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1938. j n. 27. — 1938. Hb. 9.) Azonos: az I. és II. alattira a XIII. kötet 217. sorszáma alatt közölt határozattal. 123. Erdei lopás tekintetében hatáskör. H. B. Ebben az ügyben az 1907 : LXI. t.-c. 7. § 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. A feljelentés tárgyául szolgáló bűncselekmény elbírálását ugyanis az a.-i járás főszolgabírája jogerős végzésével a rendes bíróság, a z.-i kir. járásbíróság pedig ugyancsak jogerősen — a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak nyilvánította. Ugyanannak az ügynek az elbírálása tekintetében tehát mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság megtagadták a hatáskörüket. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Büntető ügyekben a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a hatáskör kérdésének eldöntésénél a feljelentett tény, illetőleg a feljelentés és nyomozás adatai alapján megállapítható tényállásban foglalt cselekmény büntetőjogi minősítése az irányadó. Amennyiben pedig a hatáskör az okozott kár értékétől függ, a feljelentésben felszámított kárösszeget kell figyelembe venni (1931. Hb. 19., 1931. Hb. 54.). A jelen ügyben a feljelentés szerint N. Károly sértettnek az erdőben lévő 140 ürméter hasábfájából 1937. évi október havától 1938. évi február hó 19. napjáig terjedő időben ismeretlen tettesek 15 ürméter fát, 240 pengő értékben elloptak. A nyomozás során kihallgatott 12 gyanúsított egybehangzóan tagadta a bűncselekmény elkövetését és a nyomozás során nem is merült fel olyan adat, amelyből megállapítható lenne, hogy a gyanúsítottak közül ki milyen értékű fát tulajdonított el.