Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

344 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK foganatosítása végett az iratokat rendelvénnyel Sz. megyei város rendőri büntető bíróságához leküldötte. A rendőri büntető bíróság eleget téve a Hatásköri Bíró­ság meghagyásának az iratokat azzal a jelentéssel, hogy a szóbanforgó határozata jogerőre emelkedett, újból felterjesz­tette a Hatásköri Bírósághoz. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. Az irányadó tényállás szerint: a büntető bíróság­ként eljárt sz.-i kir. járásbíróság mint rendes bíróság if j. S. Jánost az 1894 : XII. t.-c. 94. §-ának f) pontjába ütköző mezőrendőri kihágás miatt jogerősen pénzbüntetésre ítélte és kötelezte a nevezettet, hogy G. Alajos sértettnek 36 pengő költséget fizessen meg. Egyben G. Alajost kárigényével pol­gári perútra utasította. Ezt követőleg a polgári bíróságként eljárt sz.-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság a hatás­körét jogerősen megtagadta a G. Alajos által id. S. János és ifj. S. János ellen, az utóbbi által elkövetett mezőrendőri kihágásból származó kár fejében 160 pengő, a büntető ügy­ben felmerült költség fejében 16 pengő, összesen 176 pengő erejéig folyamatba tett perben. Hasonlóképen megtagadta a hatáskörét Sz. megyei város rendőri büntető bírósága is a nevezettek ellen G. Alajos által azonos jogalapon indított igény elbírálása tekintetében. Ebből a tényállásból kitűnőleg ifj. S. János ellen a büiv tető ügyben felmerült költség címén érvényesített 16 pengő tekintetében egyrészt úgy a rendes bíróság (sz.-i kir. járásbíróság, mint polgári bíróság), mint a közigazgatási hatóság megtagadta a hatáskörét, másrészt azonban a rendes bíróság (a sz.-i kir. járásbíróság, mint büntető bíróság) ér­demi határozatot is hozott. Az 1907 : LXI. t.-c. 7. § 1. bekezdésének 1., 2., 4. és 5. pontja kimerítően (taxatíve) meghatározza azokat a feltéte­leket, amelyek fennforgása a rendes bíróság és a közigazga­tási hatóság között a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tar­tozó hatásköri összeütközés esetét létesíti. Az említett törvényhelyben foglalt kimerítő (taxatív) fel­sorolás azonban nem állapít meg hatásköri összeütközést akkor, amikor a rendes bíróság az ügy érdemében határozott,

Next

/
Thumbnails
Contents