Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁliOZATOK 333 — figyelemmel az 1939:11. t.-e. 220. §-ára is — honvéd büntető bíráskodás alatt állanak valamennyi bűncselekmény miatt a honvédség* és csendőrség tényleges személyei. Az idézett törvényszakasz 8. pontja értelmében ugyancsak katonai büntető bíráskodás alatt állanak a tényleges szol­gálatból eltávozott mindazok a szökevények, akik eltávozá­suk idejében honvéd büntető bíráskodás alatt állottak. H. B. I. P. Pál (álnéven Kökényesi Pál, Török József) budapesti lakost 1938. évi december hó 23. napján I. Mihály, K. Béla, majd 1938. évi szeptember hó 24. napján A. Albert budapesti lakosok a m. kir. rendőrség budapesti főkapitány­ságánál feljelentették, hogy a nevezett tőlük különféle ingó­ságokat tulajdonított el. Később, 1939. évi január hó 27. nap­ján a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányságán G. József tett feljelentést azért, mert 1939. évi január hó 27. napján lakásából az ajtón függő télikabátját ismeretlen tettes el­lopta. P. Pál 1939. évi február hó 25. napján a m. kir. rend­őrség budapesti VIII. kerületi kapitánysága előtt beismerte, hogy 1939. évi január hó 20. napja körül G. Józseftől — aki­vel albérletben együtt lakott — annak bőrkabátját ellopta. Az utóbbi feljelentést megelőzőleg 1938. évi október hó 20. napján P. Pál, mint tartalékos gyalogos fegyvergyakorlatra vonult be a m. kir. Bocskai István 11. hajdúezredhez. A ne­vezettet 1938. évi október hó 23. napján betegsége miatt a m. kir. debreceni 6. számú honvéd és közrendészeti helyőrségi kórházba utalták, ahonnan 1938. évi november hó 1. napján P. Pál önkényesen eltávozott, illetőleg megszökött. Ezután 1939. évi február hó 25. napján P. János, aki ismerte P. Pált és tudott G. János által tett feljelentésről, P. Pált felismerte és rendőrnek adta át. A nevezett elleni tett feljelentések folytán a budapesti kir. ügyészségnek 21.392/1939. számú vádindítványa alapján a budapesti kir. büntetőtörvényszék 1939. évi március hó 23. napján B. XVII. 958/1939/7. szám alatt hozott ítéletében bű­nösnek mondotta ki P. Pált négyrendbeli lopás vétségében s ezért fogházbüntetéssel sújtotta. Az ítélet indokolása szerint a kir. törvényszék a főtárgya­láson bizonyítottnak vette, hogy P. Pál Budapesten 1938. évi

Next

/
Thumbnails
Contents