Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 331 a 13. §-ban foglalt rendelkezéshez képest az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a 1. bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. Egyrészt ugyanis a k.-i kir. járásbíróság 1936. évi február hó 27. napján B. 15.435/1936. számú jogerős végzésével úgy határozott, hogy a szóbanforgó bűncselekmények elbírálása nem a rendes bíróságnak, hanem a katonai bíróságnak hatáskörébe tartozik. Másrészt a m. kir. legfelsőbb honvédtörvényszék 1937. évi május hó 28. napján I. 71/1937. számú jogerős végzésével a szóbanforgó büntető ügyet a polgári büntetőbíróság hatáskörébe tartozónak nyilvánította. Így tehát úgy a rendes bíróság, mint a katonai bíróság ugyanabban a büntető ügyben, amely pedig egyiküknek kétségtelenül hatáskörébe tartozik, tagadták meg jogerősen a saját hatáskörüket. Ennek a hatásköri összeütközésnek az elintézésére az 1928 : XLIII. t.-c. 1. és 4. §-a értelmében a Hatásköri Bíróság hivatott. A Hatásköri Bíróság a felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: A honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló és az 1930 : III. t.-c. 3. §-a értelmében jelenleg is irányadó 1912: XXXIII. t.-c. (Kbp.) 11., 12. és 16. §-ainak egybevetett értelme szerint a katonai büntetőbíráskodás a tényleges katonai egyéneknek a ténylegességi viszony tartama alatt elkövetett katonai és — a jövedéki kihágások kivételével — egyéb közönséges bűncselekményeire terjed ki és az utóbbiakra (vagyis nem az 1930 : II. t.-c. második részében felsorolt katonai bűntettekre és vétségekre) a tényleges viszony megszűntével szabályként véget ér. A katonai büntetőbíráskodásnak ez az időbeli hatálya a közönséges bűncselekményekre nézve a Kbp. 16. §-ának első bekezdése értelmében csak akkor tart — kivételképen — tovább, ha a tényvázlat szerkesztésére hivatott parancsnokság, vagy helyi hatóság, az illetékes parancsnok, vagy az illetékes bíróság, még a tényleges ségi viszony megszűnte előtt — vagyis annak tartama alatt — a bűnvádi eljárás előkészítésére, vagy megindítására intézkedést tett. A Kbp. 9. §-ának 2. be-