Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK hatóságnak, jelesül a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgátóságnak ilyen határozata nincs. Ugyanis a m. kir. pénzügyigazgatóságnak a gödöllői kir. járásbírósághoz intézett 168.397/1937. VI. fő. számú átirata, sem pedig a budapesti központi kir. járásbírósághoz intézett 142.566/1936. VI. fő., 142.068/3/1936. VI. fő. és 168.397/1937/2. VI. fő. számú átiratai ily határozatoknak nem tekinthetők, mert a fentemlített feltételeket nélkülözik és mert — eltekintve a legutolsóként említett határozatban döntés jellegével nem bíró jogi véleménytől — egyik határozat sem tartalmaz a bírói letétbe helyezett feljelentői jutalék felosztására, illetőleg a foglaltatok jogainak időbeli hatályára vonatkozó döntést. Egyébként is — amint ez a székesfővárosi m. kir. pénzúgyigazgatóságnak Tfj. 64/1937. szám alatt a rendes bírósághoz intézett átiratából is kitűnik — a közigazgatási hatóság azzal, hogy a letiltott feljelentői jutalékot bírói letétbe helyezte, az ügyben az intézkedésre és határozatra vonatkozó rendes bírósági hatáskört kifejezetten elismerte. Minthogy tehát a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság felsorolt átiratai a kifejtettek szerint hatásköri összeütközés létesítésére alkalmas határozatoknak nem tekinthetők: hatásköri összeütközés nem forog fenn. Hatásköri összeütközés hiányában pedig a Hatásköri Bíróság nem hivatott arra, hogy a hatáskör kérdésében állást foglaljon. Ennélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. A Hatásköri Bíróság a bejelentő részére jelen eljárásért költséget — kifejezett kérelme ellenére — nem állapított meg, mert ennek az 1907 : LXI. t.-c. 23. §-a értelmében helye nincs. (1937. okt. 11. — 1937. Hb. 48.) 10. Hatásköri ellentét városbíró és m. kir. rendőrség kerületi kapitánysága közt. Azi 1907 : LXI. t.-c. 1. és 7. §-ainak és különösen az 1928 : XLIII. t.-c. 1., 2. és 3. §-ainak egybevetett értelme szerint azt a kérdést, vájjon valamely hatóság, bíróság vagy