Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

,24 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Következőleg a jelen esetben a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között — eltekintve az ügyazonosságtól, amely mindennemű hatásköri összeütközésnek ugyancsak elengedhetetlen előfeltétele — a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri összeütközés nyilvánvalóan nem merült fel. Hatásköri összeütközés felmerülte nélkül pedig az 1907 : LXI. t.-c. 1., 7. és 19. §-ainak egybevetett értelme szerint a Hatásköri Bíróság nem hivatott arra, hogy a hatáskör kérdésében állást foglaljon. Ennélfogva ezt a hatásköri összeütközési felterjesztést — hatásköri összeütközés nyilvánvaló hiányában — tárgyalás kitűzése nélkül hivatalból vissza kellett utasítani. (1939. máre. 27. — 1939. Hb. 3.) 9. Hatásköri összeütközés előfeltétele rendes bíróság és közigazgatási hatóság között. Az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-ának első bekezdése 1—5. pontjaiból folyik — amint ezt a Hatásköri Bíróság már számos határozatában kimondotta (1934. Hb. 58., 82., 86., 1935. Hb. 7.) —, hogy hatásköri összeütközés a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között nem átiratok és nem is hatásköri kifogás emelése, hanem az eljárásra hivatott hatóságok fokozatos rendjének megtartásával a felek kérelmére hozott, velük szabályszerűen közölt, s amennyiben nem az ügy érdemére vonatkozó, hanem a hatáskör kérdésére szorítkozó határozatokról van szó: egyúttal jogerőre emelkedett határozatok nyomán áll elő. H. B. A jelen ügyben dr. L. Leó bejelentő bejelentése szerint egyfelől a budapesti központi kir. járásbíróság, illetőleg a budapesti kir. törvényszék, másfelől a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság között — előzőleg végrehajtás útján lefoglalt és a m. kir. pénzügyminiszter részéről utóbb megállapított és kiutalt, a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság által bírói letétbe helyezett feljelentői jutaléknak a végrehajtási eljárás folyamán történt bírói felosztása