Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 203 Az irányadó tényállás szerint a jelen ügyben az iskolaadó — helyesén az 1868 : XXXVIII. t.-c. szóhasználata szerint iskolafentartási hozzájárulás — abból az okból vettetett ki a gazdára, mert a gazda cselédeinek gyermekei a felekezeti elemi iskolába, járnak. A kivetés jogalapja ennélfogva a felekezeti iskola látogatása, használata, igénybevétele. Ekként az ilyen címen kivetett iskolafenntartási hozzájárulás a hitfelekezeteknek a felekezeti iskola fenntartására nyert jogából folyó népiskolai közoktatásügyi követelés s mint ilyen közjogi, közigazgatási jogi természetű. A közjogi (közigazgatási jogi) jogviszonyból felmerülő vitás kérdések, kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — az 1869 : IV. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően — végérvényesen a közigazgatási hatóság előtt döntendők el. A szóbanforgó ügyben ilyen eltérő törvényes rendelkezés nincs. Különösen nics olyan, amely a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörét az ügyben megállapítaná. A m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe ugyanis az 1896 : XXVI. t.-c. 16. és 17. §-ai értelmében csak azok az ügyek tartoznak, amelyeket valamely törvényes jogszabály kifejezetten oda utal. Az 1896 : XXVI. t.-c. 19. §-a pedig kifejezetten megtiltja, hogy a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatásköre a jog- és törvényhasonlatosság (analógia legis et iuris) elvének alkalmazásával kiterjesztessek. Ennélfogva a szóbanforgó vitás kérdés elbírálására a m. kir. Közigazgatási Bíróság nem hivatott, mert az 1896 : XXVI. t.-c. 50. §-ának 6. pontja csupán az 1868 : XXXVIII. t.-c. 45. §-ában meghatározott vitás eset ben, vagyis csak akkor biztosított panaszjogot, ha az a kérdés döntendő el, hogy a létező felekezeti iskolába járó más felekezethez tartozó gyermek szülője köteles-e iskolafenntartási hozzájárulást fizetni. A m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörének és más eltérő törvényes rendelkezésnek hiányában a szóbanforgó kérdés elbírálására a fentidézett általános hatásköri szabály értelmében tehát végérvényesen a közigazgatási hatóság hivatott. Következőleg ebben az ügyben a m. kir. Közigazgatási Bíróság és a m. kir. földmívelésügyi miniszter, mint közigaz-