Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

200 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK akkor hozzon megfelelő alakszerű határozatot, az 1907 : LXT. t.-c. 2. fejezetében szabályozott eljárás megindíthatása végett. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1938. évi május hó 12. napján 63.898/1938/VIII. 1. szám alatt hozott véghatározatával a vármegyei közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága által hozott másodfokú véghatározat ellen beadott és a m. kir. Közigazgatási Bíróság által a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez áttett panasz érdemi elbírálására a hatáskörét nem állapította meg. A m. kir. földmívelésügyi miniszter ennek a véghatározatának indokolásában előrebocsátotta, hogy a sényői római katolikus egyházközség panaszát a m. kir. Közigazgatási Bíróság érdemi elbírálás céljából azzal a megokolással tette át hozzá, hogy abban a kérdésben, vájjon az egyházközség jogosult-e a földbirtokosra abból az okból, hogy cselédeinek gyermekei az egyházközség iskolájába járnak, iskolaadót kivetni, az 1907 : XLV. t.-c. 32. és 62. §-ai értelmében végsőfokon a m. kir. földmívelésügyi miniszter hivatott dönteni. Majd a miniszternek az volt a jogi álláspontja, hogy sem az 1907 : XLV. t.-c. 32. §-a, sem a 62. §-a alapján hatáskörét meg nem állapíthatja. Az 1907 : XLV. t.-c. 32. §-ának 1. bekezdése ugyanis arról rendelkezik, hogy a gazda, viselni tartozik az éves cseléd iskolaköteles gyermekei után az elemi iskolai beiratási és tandíjat. Az 1908 : XLVI. t.-c. a gazdának ezt a kötelezettségét tárgytalanná tette. Az 1907 : XLV. t.-c. 32. §-ának ez az első bekezdése pedig analógiái iuris útján kiterjeszthetőleg nem magyarázható. Az 1907 : XLV. t.-c. 32. §-ának 2. bekezdése pedig arra kötelezi a gazdát, hogy módot és lehetőséget nyújtson arra, hogy a „szolgálatában álló tankötelesnek rendesen — az 1868 : XXXVIII. t.-c.-nek megfelelően — járhassanak iskolába. A jogvitás ügyben azonban nem a gazda szolgálatában álló tankötelesekről van szó, hanem a gazda szolgálatában álló cselédek gyermekeiről. Egyébként is a most hivatkozott törvényhely, a miniszteri indokolás, a törvény 3. §-a és az 1927 : II. t.-c. 2. §-ának 1. pontja egybevetéséből csupán olykép értelmezhető, hogy a gazda időt tartozik engedni tanköteles cselédeinek az iskola látogatására, de semmikép meg nem állapítható e törvényhelyből a gazda anyagi szolgálta-