Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK L3 fejezetten kártérítési követelés, mert jogos volta a ténylegesen felmerült vagyoni hátrány igazolásától függ. Az 1907 : XIV. t.-c.nek, a közigazgatási hatóság eljárása idején érvényben volt 62.998/1926. I. M. számú rendelet 1. §-ával módosított 63. §-a értelmében a 80 pengőt, jelenleg érvényben lévő 1933 : V. t.-c. 12. §-ával történt módosítása szerint pedig a 100 pengőt meghaladó kártérítési igények elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Ezekre a rendelkezésekre tekintettel a hatásköri hovatartozás kérdése eldöntésénél azt kellett vizsgálni, hogy az érvényesített kárösszeg meghaladja-e a 100 pengőt. Ifj. M. Mihály a közigazgatási hatóság előtt azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a hatóság kötelezze gazdáját „a felmerült és ezután felmerülő kórházi ápolási és gyógykezelési költségek megfizetésére". Kérelmében ifj. M. Mihály összeget nem jelölt meg, tehát hivatalból kellett megállapítani, hogy az érvényesített igény meghaladja-e akkor még a 80, ma már a 100 pengőben megállapított értékhatárt vagy sem. Az idevonatkozó tényállás szerint ifj. M. Mihály ezt az igényét 1928. évi november hó 27. napján érvényesítette, amikor a gyulai m. kir. állami kórház 1627/1928/29. számú értesítése szerint már 51 napig állott kórházi ápolás alatt. Erre az időre 163 pengő 20 fillér ápolási költség merült fel. Ekként tehát az érvényesítés időpontjában — eltekintve az ezután felmerülő és a panaszkeresetben kifejezetten is érvényesített igénytől — a gyógykezelési költség már meghaladta az akkor még 80, ma már 100 pengőben megállapított értékhatárt. Következőleg ennek az igénynek az elbírálása az 1907 : XLY. t.-c.nek az 1933 : V. t.-c. 12. §-ával módosított 63. §-& értelmében nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A kifejtettek alapján tehát ifj. M. Mihály által B. Imre ellen gyógykezelési (kórházi, ápolási stb.) költség címén támasztott igény tekintetében egyfelől a békési járás területén alakított gazdasági cselédügyekben eljáró tanács és Békés vármegye alispánja, mint közigazgatási hatóság, másfelől a gyulai kir. törvényszék, a szegedi kir. ítélőtábla és