Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

10 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK határozatot akként változtatta meg, hogy a gyógyszer és kórházi költségeknek csak az orvosi kezeléstől számított 30 napon belül felmerült összege megfizetésére kötelezte a nevezettet. Ezt követőleg ifj. M. Mihály által B. Imre és neje sz. L. Irén ellen kártérítés, ezenfelül a felmerült orvosi és gyógykezelési költségek megtérítése iránt indított perben a gyulai kir. törvényszék B. Imrét és nejét kártérítés fizetésére kötelezte, amelybe az orvosi és gyógykezelési költségeket is beleszámította. A szegedi kir. ítélőtábla ezt az ítéletet akként változtatta meg, hogy csak 6 pengő életjáradék megfizetésére kötelezte B. Imrét és nejét. Viszont a m. kir. Kúria az életjáradék mellett ismét megítélte ifj. M. Mihály részére a felmerült orvosi és gyógykezelési költségeket akként, hogy e költségek közvetlenül a gyulai m. kir. állami kórház pénztárába fizetendők. A gyulai m. kir. állami kórház által indított eljárás során pedig Gyula megyei város polgármestere Békés vármegye alispánja által helybenhagyott határozatával arra kötelezte B. Imrét és nejét, hogy az ifj. M. Mihály ápolásával felmerült kórházi költséget az állami kórház pénztárába ugyancsak fizessék be. Ekként tehát ebben az ügyben a közigazgatási hatóság előtt ifj. M. Mihály és B. Imre között folyt az eljárás, amelynek a tárgya bérkövetelés és orvosi, valamint gyógykezelési költség volt. A rendes bíróság előtt ellenben ifj. M. Mihály és B. Imre és neje sz. L. Irén között folyt az eljárás, amelynek a tárgya kártérítésre irányult, beleértve a kórházi ápolási költséget is. Végül eljárás folyt a gyulai m. kir. állami kórház és B. Imre és neje sz. L. Irén között, amely eljárásnak a tárgyául az ifj. M. Mihály ápolásával felmerült költség szolgált. Az 1907 :LXI. t.-c. 7. §-a 1. bekezdésének 1—5. pontjában foglalt rendelkezések értelmében a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó mindennemű hatásköri összeütközésnek elengedhetetlen előfeltétele az ügyazonosság. Az ügyazonosság pedig a feleknek, a vitás jognak és az eljárás tárgyának az azonosságát tételezi fel, amely feltételeknek együttesen kell fennforogniok.