Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 127 Jász-Nagykún-Szolnok vármegye alispánjának ez a véghatározata jogorvoslat elmaradása folytán jogerőié emelkedett. Jogerős lévén a szóbanforgó véghatározat, az alispán a karcagi kir. járásbíróság és a szolnoki kir. törvényszék ítéleteire tekintettel hatásköri összeütközés felmerültének esetei észlelte és úgy a rendes bíróság, mint a közigazgatási hatóságiratait a Hatásköri Bírósághoz felterjesztette. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy az iratok tartalma szerint K. István csak a rendes bíróság előtt érvényesítette igényét, míg a közigazgatási hatóság előtt félként nem szerepelt. Viszont G. Julianna csak a közigazgatási hatóság előtt lépett fel követelésével, míg a rendes bíróság előtt nem érvényesítette igényét. A nevezettek követelése tekintetében tehát ezidőszerint a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között — ügyfélazonosság hiányában — hatásköri összeütközés esete nem merült fel. Hatásköri összeütközés felmerülte nélkül az 1907 : LXL t.-c. 1., 7. és 19. §-ainak egybevetett értelme szerint a Hatásköri bíróság nem hivatott arra, hogy a hatáskör kérdésében állást foglaljon. Ennélfogva K. István és G. Julianna által érvényesített követelések tekintetében azt kellett kimondani, hogy hatásköri összeütközés esete nem merült fel. K. József és többi társai által érvényesített követelések tekintetében egyfelől a karcagi kir. járásbíróság és a szolnoki kir. törvényszék, másfelől Jász-Nagykún-Szolnok vármegye alispánja között felmerült nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról szóló 1899 : XLII. t.-c. II. fejezete, amely a cséplőgép vállalkozó és a gazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról rendelkezik, 7. §-ában kimondja, hogy a cséplőgépvállalkozó és a csépléshez általa felfogadott gazdasági munkások között a szerződést szóval vagy írásban két tanú előtt kell megkötni.