Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

112 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Megjegyzi egyébként a Hatásköri Bíróság, hogy a jelen esetben nem kártérítési követelésről, hanem a cséplőgépvállal­kozók és a csépléshez általuk felfogadott gazdasági munkások között létrejött munkaszerződés teljesítésére irányuló bérköve­telésről van szó. A szerződő munkások által érvényesített kö­vetelés ugyanis éppen a munkaszerződésben foglalt kötelezés alapján független attól a körülménytől, hogy a szerződésben biztosított munkaalkalom elmaradásából kifolyólag érteje a szerződő munkásokat károsodás vagy sem. Az olyan követelés pedig, amely a kár tényleges felmerültének esetén kívül is érvényesíthető, a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata sze­rint nem tekinthető kártérítési követelésnek. Mindezeknélfogva ebben az ügyben felmerült nemleges hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének meg­állapításával kellett megszüntetni. (1939. dec. 18. — 1939 Hb. 99.) V. ö. XIII. kötet 67., 68. sorsz. 53. Részért gazdasági munka elvállalása. H. B. A Hatásköri Bíróság a felmerült nemleges hatás­köri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapí­tásával szüntette meg a következő okokból. A gazdasági munka teljesítésére szerződött munkavállaló szerződésből eredő munkabérkövetelésének az elbírálása — el­tekintve az 1899 : XLII. t.-cikkben szabályozott jogviszonytól — általában akkor tartozik közigazgatási útra, ha a munka­viszony tekintetében az 1899 : II. t.-c.-ben foglalt alaki kellé­kek fennforognak, vagy ha a munkavállaló gazdasági cseléd­nek minősül. A jelen ügyben az első esetről nem lehet szó, mert nincs adat arra, hogy a munkaviszonyt szabályozó szerződés az 1898 : II. t.-c.-ben megszabott alaki foltételek betartása mellett köttetett meg. De nem lehet szó a másik eseetről sem, mert a most tár­gyalt ügyben a munkavállaló gazdasági cselédnek nem minő­síthető.

Next

/
Thumbnails
Contents