Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

110 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK bírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hasonló 1911. Hb. 14.) Az iratokban nincs adat arra, hogy Cs. Józsefnek munkásigazolványa volt. Következőleg mint vizimunkálatokra szerződött munkásnak vagy napszámosnak is a szerződésből folyó igénye elbírálására a fentiek értelmében a rendes bíróság hivatott. Mindezeknélfogva ebben az ügyben a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1940. febr. 26. — 1939. Hb, 147.) 52. Cséplőmunkások követelésének érvényesítése. Az 1899 : XLII. t.-c. II. fejezetének hatálya alá tartozó követelés elbírálásának hatásköri hovatartozása kérdését elsősorban az dönti el, hogy a felek között létrejött szerződés a törvényben meghatározott alakszerűségeknek megfelel-e. Ilyen alakszerű szerződés fennforgása esetében pedig, amenynyiben kárkövetelésről van szó, a követelés összege egyénenkint meghaladja-e a 100 pengős értékhatárt vagy sem. H. B. Ebben az ügyben — amelynek tárgya az 1899 : XLII. t.-c. hatálya alá tartozó cséplömunkásoknak a munkaszerződés jogellenes megszüntetésére alapított, a munkásszerződés alapján járó követelése — a k.-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság és J. vármegye alispánja, mint közigazgatási hatóság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. § 1. bekezdésériek 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel, mert úgy a rendes bíróság, mint a közigazgatási hatóság, melyek közül az egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondották, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik. Ezt a nemleges Hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Az irányadó tényállás szerint C. Imre és társai gazdasági munkára nem cselédi minőségben cséplőgépvállalkozókhoz szegődtek el. Jogviszonyuk elbírálásánál tehát az 1899 : XLII.