Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK A felperes fizetése tehát ezek szerint a gazdasági cselédek járandóságát lényegesen meghaladta. Az alpereséhez hasonló (mint a Fejben I. alatt). A felperes tehát, aki az alperesnél a fenti munkakört töltötte be, gazdasági cselédnek nem minősíthető. A felperes szolgálata sem a béresgazda, sem a kulcsár teendőivel nem azonosítható. Egyrészt ugyanis az alperesnél a felperesen kívül külön béresgazda és kulcsár is volt alkalmazva, másrészt pedig a felperes munkaköre és javadalmazása azok tevékenységi körét és járandóságait lényegesen meghaladta. A felperes fontosabb munkakörben való alkalmaztatása mellett és egyben a gazdasági cselédi minősége ellen szól — a munkakörén és fizetésén kívül — az a körülmény is, hogy a felperesnek gazdasági — földmíves — iskolai végzettsége van, továbbá, hogy testi (fizikai) munka végzésére nem volt kötelezve és teendőinek ellátására és saját használatára egy 1 lovas kocsi is rendelkezésére állott. Mindezekre tekintettel tehát a felperes szolgálata gazdasági cselédi szolgálatnak és az általa követelt járandóság gazdasági cselédbérnek nem tekinthető, következőleg sem a szolgálati jogviszony felbontása jogos vagy jogtalan voltának, sem pedig, a megszolgált és a .felmondási időre igényelt bérkövetelésének az elbírálására nem az 1907 : XLV. t.-c. 62. §-ában megjelölt közigazgatási hatóság hivatott, hanem annak, mint az általános magánjogi jogviszonyból felmerülő igénynek az elbírálása — az e tekintetben irányadó általános hatásköri jogszabály értelmében — a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1936. márc. 30. — 1935. Hb. 63.) 45. Gazdasági cselédnek nyugellátás iránt támasztott igénye. — Országos Selyemtenyésztési Felügyelőségnél alkalmazott kocsis szolgálati viszonya. Gazdasági cselétleknek a volt szolgálatadójukkal szemben csupán az 1907: XLV. t.-c.-ben szabályozott igényei érvényesíthetők közigazgatási úton. Ezek közé az állandó