Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK pedig nevezett önként vállalkozott atyjának helyettesítésére. P. János tehát, mint gazdasági cselédnek helyettese a helyettesi minőségénél fogva végzett munkája alapján gazdasági cselédnek volt tekintendő. De gazdasági cselédnek volt tekintendő P. János az 1907. évi XLY. t.-c. 1. §-a értelmében is. Az 1907. évi XLV. t.-c. 1. §-a szerint ugyanis gazdasági cseléd az, aki szerződéssel arra kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít legalább is egy hónapon át. P. János pedig akkor, amikor gazdasági cselédként szolgáló beteg atyjának helyettesítésére — akár felkérésre, akár önként — vállalkozott és annak munkakörét 55 napon át, a munkaadó akár kifejezett akár hallgatólagos hozzájárulásával, folyamatosan ellátta, megvalósította mindazokat a feltételeket, amelyek — a fenti törvény szerint — a gazdasági cselédi minőség alkotó elemei. A helyettesítés tartama alatt ugyanis egy hónapnál hosszabb időn át munkaerejét a munkaadó gazdaságában felmerülő mindennemű munkának személyes és folytonos végzésére fordította, legalább a helyettesitettet megillető bér ellenében. P. János tehát helyettesi minősége alapján végzett munkája és az 1907. évi XLV. t-.c. 1. §-ában foglalt meghatározás szerint gazdasági cselédnek minősül. Gazdasági cselédi minőségben végzett munkáján alapuló ellenszolgáltatás iránti követelése pedig gazdasági cselédbér. A gazdasági cselédbérkövetelések az 1907. évi XLY. t.-c. 62. §-a értelmében — a követelés összegére és a szerződés alakszerűségére tekintet nélkül — a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak. (1937. nov. 15. — 1936. Hb. 46.) 33. Cseléd kártérítési követelése és teljesítésre irányuló bérkövetelése tekintetében hatáskör. I. Gazdasági cselédbérkövetelés is lehet kártérítési követelés és mint ilyen, az 1933 : V. t.-c. 12. §-ában megszabott 100 P értékhatárhoz képest: ha ezt meg nem haladja, a köz-