Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

34 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 27. Szolgálati viszony minősítése szempontjából felek által használt elnevezés, mint közömbös körülmény. H. B. Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy a hatáskör alapjául szolgáló jogviszony jogi minősítése a saját belső tárgyi ismérveihez, nem pedig ahhoz az elnevezéshez igazodik, amelyet annak a felek adnak. Ezért egymagában az, hogy N. Jánosné a rendes bíróság előtt azt adta elő, hogy F. Béla őt gazdasági cselédnek fogadta fel, a közigazgatási hatóság előtt pedig arra hivatkozott, hogy „summás"-nak, tehát gazdasági munkásnak szegődött el, a hatáskör kérdésének elbírálásánál döntő körülményként figyelembe vehető nem volt. N. Jánosné mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság előtt azt adta elő, hogy F. Béla őt 1934. évi május, június és július hónapra összesen 40 P készpénzért és teljes ellátásért gazdasági munkálatok elvégzésére fogadta fel, s a május havi teljes ellátást meg is kapta. N. Jánosnénak ezt az előadását F. Béla a rendes bíróság előtt nem kifogásolta. Ezek szerint tehát N. Jánosné arra vállalkozott, hogy F. Béla gazdaságában egy hónapot meghaladó időn át gazdasági munkálatokat előre és pedig a szerződési időhöz mérten meghatározott bérért személyesen teljesít. Az a nem vitás tény pedig, hogy N. Jánosné F. Bélánál teljes ellátást is kapott, vagyis nemcsak időszakonként, hanem naponként rendszeresen és állandóan F. Béla gazdaságában tartózkodott, már önmagában arra enged okszerű következtetést, hogy N. Jánosné folytonos szolgálatra, vagyis a gazda ellenőrzése alatt állandó és minden munkaerejét igénybe vevő teendők teljesítésére vállalt kötelezettséget. Minthogy pedig az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-a értelmében gazdasági (külső) cseléd az, aki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít, ennélfogva — a fentebb kifejtettekhez képest — N, Jánosnét gazdasági cselédnek kellett tekinteni.