Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

24 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Az ügyvédi kamarák fegyelmi bíróságai pedig a Hatásköri Bíróság megítélése szerint — ebben a vonatkozásban — szintén az 1928 : XLIII. t.-c. 2. §-ának első bekezdésében említett „bírói jellegű" hatóságnak tekintendők, mert fellebbvitel szempontjából éppen úgy, mint az 1928 : XLIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 1120/1929. M. E. számú rendelet I. pontjának 2. bekezdésében példaképen említett tőzsdebíróság, a rendes bíróság szervezetébe vannak beillesztve. A kifejtettek szerint tehát (mint a Fejben). (1935. okt. 14. _ 1935. Hb. 70.) 18. Hatásköri összeütközés rendes bíróság és mérnöki kamara között. — Állandó bírósági szakértőként alkalmazott mérnökkamarai tag fegyelmi hatósága. I. Az 1923 : XVII. t.-c. 4. §-ával szervezett Mérnöki Kamara pedig, amelynek működése felett a felügyeleti jogot az érdekelt társminiszterekkel egyetértőleg a kereskedelemügyi (iparügyi) miniszter gyakorolja és amely köteles a kereskedelemügyi (iparügyi) miniszter hozzáintézett rendeleteit és utasításait végrehajtani (hiv. t.-c. 28. §-a), illetőleg annak fegyelmi szerve, amely a hivatkozott t.-c. V. címe értelmében a tagokra nézve jogkövetkezményekkel járó és közigazgatási úton végrehajtható (hiv. t.-c. 13. § harmadik bekezdése és 60. §) határozatokat hozhat — az 1907 : LXI. t.-c. és az 1928 : XLIII. t.-c. szempontjából közigazgatási hatóságnak tekintendő, mert az 1923 : XVII. t.-c. által meghatározott körben igazgatási tevékenységet végez és az állam által reáruházott hatáskörben hatósági jogkörrel van felruházva. II. A mérnöki kamara tagjai csak a magángyakorlatukat illetően tartoznak a mérnöki kamara fegyelmi hatósága alá, míg a közalkalmazott mérnökök, ha tagjai is a kamarának — bár a közalkalmazott minőségükben eljárni hivatott fegyelmi hatóságuk által a magángyakorlatuk körében elkövetett cselekményük vagy tanúsított magatartásuk miatt