Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

22 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Az idézett törvényes rendelkezések szerint tehát úgy az 1930 : XVII. t.-c. hatálya alá eső és az Egyezmény 11. cikkének 1. pontja értelmében a Hivatalra szállott követelés biztosításának, mint az ez alapon bekebelezett jelzálogjog bármily címen törlésének elrendelésére a közigazgatási hatóság és végső fokon a Közigazgatási Bíróság hivatott. Minthogy pedig azokban a kérdésekben, amelyek végső fokon a Közigazgatási Bíróság elbírálása alá tartoznak, rendes bírói út sem a Közigazgatási Bíróság eljárását megelőzően, sem azt követően nem foghat helyet; továbbá, minthogy annak a kérdésnek elbírálása, hogy valamely ügyben a jelzálogjog bekebelezésének és a törlésnek elrendelése tárgyában közigazgatási úton melyik közigazgatási hatóság (a jelen esetben a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal, avagy a m. kir. pénzügyigazgatóság) volt hivatott eljárni, az 1907 : LXI. t.-c. 19. §-ának 2. bekezdése értelmében kívül esik a Hatásköri Bíróság hatáskörén ; 1 mindezeknélfogva a jelen ügyben a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1935. ápr. 29. — 1934. Hb. 96.) 17. Hatásköri összeütközés ügyvédi kamara fegyelmi bírósága és rendes bíróság között. Az ügyvédi kamarák fegyelmi bíróságai az 1928:XLIII. t.-c. 2. §-ának első bekezdésében említett oly bírói jellegű hatóságok, amelyeknek fellebbviteli bírósága a rendes bíróság (m. kir. Kúria) körében szervezett külön bíróság lévén, azok az 1907 : LXI. t.-c. és az 1928 : XLIII. t.-c. alkalmazásában a rendes bírósággal egy tekintet alá esnek. Ebből pedig okszerűen következik, hogy az ügyvédi kamarák fegyelmi bíróságai (választmányai) és a rendes bíróság között a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri összeütközés fel sem merülhet. H. B. Az 1907 : LXI. t.-c. 1. §-ának és az 1928 : XLIII. t.-c. 1. §-ának egybevetett értelme szerint a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó, a rendes bírósággal felmerült