Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

18 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK szerint az a kérdés, vájjon valamely hatóság közigazgatási hatóság vagy bíróság-e, nem ügykörének, hanem szervezetének természete szerint igazodik. H. B. A 43.000/1929.. N. M. M. számú rendelet 20. §-ának 12. és 13. pontjaiban meghatározott közegészségügyi kihágással, majd a Btk. 290. §-ába ütköző emberölés vétségével terhelt Z. Veron csanádpalotai lakos büntetőügyében a nagylaki szolgabírói kirendeltség 1934. évi december hó 31. napján 397/4—1934. kih. szám alatt a Hatásköri Bírósághoz terjesztette fel az ügyre vonatkozó összes iratokat azzal, hogy közte és a szegedi kir. ügyészség között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontja alá eső nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. A jelen ügyben eljárt nagylaki szolgabírói kirendeltség, mint elsőfokú rendőri büntetőbíróság bíráskodást gyakorol ugyan, de a közigazgatás szervezetébe tartozik és így mind az 1907 : LXI. t.-c, mind az 1928 : XLIII. t.-c. szempontjából közigazgatási hatóság, mert (mint a Fejben). Ami pedig a kir. ügyészséget illeti, az, tekintve a bíróságokétól különböző szervezetét, szintén nem bíróság. A jelen esetben tehát a hatásköri ellentét olyan két hatóság között merült fel, amelyek közül az 1907 : LXI. t.-c. és az 1928 : XLIII. t.-c. értelmében egyik sem bíróság. Az 1907 : LXI. t.-c. 1. és 7., valamint az 1928 : XLIII. t.-c. 1., 2. és 3. §-aihoz képest azonban a Hatásköri Bíróság csak olyan hatásköri összeütközések elintézésére van hivatva, amelyek egyfelől bírói hatóság, másfelől közigazgatási hatóság között, vagy pedig, amelyek különböző bírói hatóságok között merülnek fel. A Hatásköri Bíróság tehát nem járhat el, ha az egymással hatásköri ellentétbe kerülő hatóságok közül egyik sem bíróság. Mindezeknél fogva a döntést mellőzve, az iratokat a felterjesztő hatósághoz vissza kellett küldeni. (1935. márc. 18. — 1935. Hb. 3.) Azonos: 1932. Hb. 3., 1932. Hb. 4., 1934. Hb. 93., 1935. Hb. 4.