Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

174 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK igazgatási bizottsága gyámügyi fellebbviteli küldöttsége által 552. gyü. 1932. szám alatt a tartásdíj összegére vonatkozólag megváltoztatott véghatározatával id. B. Péter és felesége sz. K. Zsófia nagyszülőket 1931. évi november hó 1-től minden egyes unoka után havi 10 P, végül kiskorú J. Mária és J. Gizella tartása ügyében Jász-Nagykun-Szolnok vármegye árvaszéke 1932. évi január hó 19. napján 36.343/1931. árv. szám alatt hozott és JászNagykun-Szolnok vármegye közigazgatási bizottságának gyámügyi fellebviteli küldöttsége által 526. kb. 1932. szám alatt helybenhagyott véghatározatával J. József atyai nagyapát 1931. évi január hó 1-től egyenkint havi 30 P unokatartásdíj megfizetésére végrehajtás terhével kötelezte. Az imént említett közigazgatási hatóságok a közigazgatási hatáskört minden egyes esetben a 204.500/1931. B. M. számú rendelet I. fejezete 1. címének 4. pontjára alapították, amely szerint a törvényes kiskorú gyermek tartásának kérdésében a gyámhatóság határoz akkor is, ha a gyermek (unoka) nagyszülőitől, vagy azok egyikétől, vagy másikától követel tartást. II. Ilyen előzmények után a m. kir. belügyminiszter az igazságügyminiszternek tudomására hozta, hogy a fentemlített közigazgatási hatóságok a Hatásköri Bíróság ismertetett határozataival ellentétes gyakorlatot folytatnak. A m. kir igazságügyminiszter ennek folytán 1933. évi március hó 1. napján kelt T. 420/443. I. M. I. számú átiratában a vonatkozó közigazgatási határozatok hiteles másolatainak egyidejű megküldése mellett az 1928 : XLIII. t.-c. 7. §-a alapján olyan értelmű előterjesztéssel fordult a Hatásköri Bíróság elnökéhez, hogy a felmerült vitás elvi kérdésben teljes ülési határozat hozatala iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. A m. kir. igazságügyminiszter a vitás elvi kérdés egyöntető eldöntésének biztosítását a jövőre már csak azért is szükségesnek jelezte, hogy a bíróságokra és a közigazgatási hatóságokra nézve is kötelezően eldönthető legyen, vájjon a 203.500/1931. B. M. számú rendelet összhangban van-e a Te. 137. §-ának rendelkezésével.