Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

172 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK érdemi elutasító ítéletet hozott. Ezzel szemben Budapest székesfőváros árvaszéke 1931. évi december hó 28. napján 521/1931/11. szám alatt kelt véghatározatával özv. Sch. Mihálynét, mint apai nagyanyát a kiskorúak ideiglenes tartása fejében 1931. évi október hó 21. napjától kezdődően mindaddig, amíg az apa tartásdíj fizetési kötelezettségének eleget tenni képtelen, havi 40 P tartásdíj fizetésére kötelezte. Ez utóbbi határozat megokolása szerint a Ppé. 21. §-ának első bekezdése az 1877 : XX. t.-c. 11. §-ának utolsó és utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezéseket hatályon kívül helyezte és ezzel a gyámhatóság hatásköre a kiskorúak tartásdíjának a nagyszülőkkel szemben való megállapítása tekintetében megszűnt. A Ppé. 21. §-ának 2. bekezdése pedig hatályon kívül helyezte a gyámtörvény 13. §-ának 3. és 4. bekezdését. A Te. 137. §-a a Ppé. 21. §-ának utolsó bekezdése helyébe lépett. Ennélfogva ez a szakasz a gyámtörvény 13. §-ának 3. és 4. bekezdéseit pótolja. A Te. 137. §-a nem a kiskorú gyermek nagyszülőivel szemben megállapítandó tartásdíjat szabályozza, hanem a szülők különélésével és házassági perével kapcsolatos elhelyezési és tartási kérdéseket, mert ha a nagyszülőkkel szemben megállapítandó tartásdíjról akart volna intézkedni, akkor a gyámtörvény 11. §-át egészítette volna ki. A m. kir. belügyminiszter azonban — az árvaszék szerint — a Te. 137. §-ának a gyámhatóság hatáskörére vonatkozó rendelkezését akként magyarázza, hogy az a gyermektartás és elhelyezés kérdésében a nagyszülőkre is kiterjed. A 203.500/1931. B. M. (illetőleg a Belügyi Közlöny szerint 204.500/1931. B. M.) sz. rendelet 1. §-ának 4. pontjában foglalt, ezt a kormányrendeleti intézkedést az árvaszék is magáévá tette annál inkább, mert nincsen olyan tételes jogszabály, amely az ilyen tartásdíjügyekben az eljárást kifejezetten a bíróság hatáskörébe utalná, hanem ez csupán a bíróságnak a magánjogi jogviták eldöntésére vonatkozó általános hatásköréből következik, és így a rendelet fennálló törvénybe nem ütközik Budapest székesfőváros árvaszéke egyúttal a rendes bírósággal szemben pozitív hatásköri összeütközés esetét észlelte és az iratokat a Hatásköri Bírósághoz felterjesztette.