Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

136 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK A túlnyomóan ipari üzemben történt foglalkoztatáson felül a felperes cselédi minőségét az a körülmény is kizárja, hogy ő a házicselédek szokásos díjazását messze meghaladó bért igényel, továbbá, hogy alkalmazóinak nagyobb bizalmát élvezve, távollétükben az egész üzemet vezette, s hogy őt, aki mint varrónő, a közönséges cseléd értelmi színvonalát meghaladó műveltséggel rendelkezik, az italmérési és iparengedély megszerzése végett a hatóságoknál szükséges eljárással is megbízták. Minthogy tehát a felperes megbízatásának terjedelme a házicselédek szokásos munkakörét messze meghaladta és így róla meg nem állapítható, hogy az alperesekkel szemben cselédszolgálati viszonyban állott volna; továbbá, minthogy a közigazgatási hatóság hatásköre a kifejtettek szerint csupán a házi cselédi vagy házi napszámosi viszonyban álló alkalmazottakra vonatkozik és magánjogi jogviszonyból fölmerült vitás kérdésről lévén szó, a közigazgatási hatóság hatáskörét ebben az esetben kiterjesztően értelmezni nem lehet; mindezeknél fogva a jelen ügyben azt a hatásköri összeütközést, amely a budapesti kir. törvényszék, mint rendes bíróság és a budapesti m. kir. államrendőrség V. ker. kapitánysága, mint közigazgatási hatóság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontjában meghatározott módon, azaz nemleges értelemben merült fel, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1934. márc. 19. — 1934. Hb. 3.) 104. Kávémérésben és étkezdében bejáró takarítónőként és szakácsnőként alkalmazott személy szolgálati viszonya. I. A kávémérés és étkezde ipari üzem, és így az ott alkalmazott szakácsnő, még ha mindjárt havi bért kap is, mint nem a háztartás körül, hanem ipari üzemben foglalkoztatott személy, cselédnek nem tekinthető. Mint napi bérrel alkalmazottal szemben pedig, a cselédi minőséget az 1876 : XIII. t.-c. 3. §-ának c) pontjában foglalt rendelkezés kifejezetten is ki-