Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 133 értelmében kellett megszüntetni. (1934. máj. 28. — 1934. Hb. 29.). Azonos: 1933. Hb. 26. 101. Állami jóléti intézménynél alkalmazott főzőnő szolgálati viszonya. H. B. A Hatásköri Bíróság azt a nemleges hatásköri öszszeütközést, amely ebben az ügyben a m. kir. államrendőrség b.-i IX. ker. kapitánysága, mint közigazgatási hatóság és a b.-i k.-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság között merült fel, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: A gazda és a cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ának második bekezdésében és az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ának első bekezdésében foglalt törvényes rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédszolgálati jogviszony az egyéb előfeltételek fennforgása mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat magánháztartásbeli, vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatok teljesítésében áll. A nem a háztartás és nem a mezőgazdaság körül teljesített szolgálat tehát a fenti törvények alá eső cselédi viszonynak nem tekinthető és így az ily jogviszonyból felmerült bérkövetelés elbírálására a fenti törvények alapján a közigazgatási hatóság nem hivatott. A nem vitás tényállás szerint özv. Sz. F.-né a M. kir. Honvéd Rokkantház és Hadirokkant Otthonban, mint főzőnő volt alkalmazva és teendője 70—80 személyre való főzés volt. Minthogy azonban a M. kir. Honvéd Rokkantház és Hadirokkant Otthon a hadirokkantak elhelyezésére szolgáló állami jóléti intézmény, következőleg az annak érdekében főzőnői minőségben teljesített szolgálat a magánháztartás vagy gazdaság körüli szolgálatnak nem tekinthető s így a felperes szolgálati jogviszonya az 1876 : XIII. és az 1907 : XLY. t.-c. hatálya alá eső cselédi viszonynak nem minősíthető, ennélfogva a felperesnek a megszolgált és a felmondási időre igényelt bér iránt támasztott és az általános magánjog