Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 127 viszony, amelyből az iparos és a segéd között felmerült vitás kérdések elbírálására — abban az esetben, ha a felek egyike a keresetet a bíróságnál már előterjesztette — a 25.900 1925. L M. sz. rendelettel hatályban fenntartott 9180/1920. M. E. sz. rendelet 1. §-a és 7. §-ának első bekezdése értelmében közvetlenül és kizárólag a munkaügyi bíróság mint rendes bíróság hivatott. II. A 9180/1920. M. E. sz. rendelet 3. §-ának ötödik bekezdésében foglalt bírói hatáskör korlátozó rendelkezés csak azokra a kocsisokra nyer alkalmazást, akiknek, mint kizárólag a háztartás vagy a mezőgazdaság körül foglalkoztatottaknak szolgálati jogviszonya az 1876:XIII. t.-c. 1. §-ában vagy az 1907 : XLV. t.-c.. 1. §-ában foglalt rendelkezések hatálya alá esik. H. B. A Hatásköri Bíróság azt a nemleges hatásköri öszszeütközést, amely ebben az ügyben a kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint rendes bíróság és a m. kir. államrendőrség kiskúnhalasi kapitánysága, mint közigazgatási hatóság között merült fel, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: (Mint a Fejben I. alatt.) A rendes bíróság hatáskörén nem változtat az a körülmény, ha az iparos az általa alkalmazott egyént iparüzemén kívül, fennmaradó szabad idejében, mellékesen a saját gazdasága körében felmerülő munkákkal is foglalkoztatja, mert általános szabály, hogy több munkakör halmazata esetén a hatáskör szempontjából a főmunkakör az irányadó, továbbá, mert (mint a Fejben II. alatt). Minthogy pedig a jelen esetben a felperes, mint kocsis az alpereshez, mint fuvarozással iparszerüleg foglalkozó munkaadóhoz elsősorban és főleg az említett iparág folytatásával együtt járó segédi munkálatok végzésére szerződött és így főmunkakörét tekintve, nem háztartási, avagy mezőgazdasági, hanem ipari munkának teljesítésére vállalkozott, amivel szemben a hatáskör szempontjából közömbös, hogy mellékesen gazdasági munkálatokkal is foglalkoztatták; továbbá, minthogy a felperesnek az alperessel szemben a megszolgált időre hátralékos bér iránti követelése kétségtelenül az ipari munkaadó és a vele magánjogi szolgálati szerződés