Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

124 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK lés mellett volt alkalmazva. Szolgálati ideje este 6 órától másnap reggel 9 óráig tartott, s munkaköréhez tartozott munkaadójával sétálni, neki felolvasni és őt öltöztetni, valamint vetkőztetni. A házi cselédnek az 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ában foglalt fogalommeghatározásából kétségtelen, hogy a szolgálatot vállaló személy cselédnek — a törvényben meghatározott egyéb feltételektől eltekintve — csak akkor tekinthető, ha a vállalt szolgálatnak állandó és folytonossági jellege van, vagyis ha a szerződéses viszony tartama alatt a szolgálat az azt vállaló személynek egész munkaerejét és idejét kizárólag és megszakítás nélkül a szolgálatadó részére veszi igénybe. Ebből következik, hogy (mint a Fejben I. alatt). A jelen esetben a munkavállaló szolgálati ideje este 6 órától reggel 9 óráig terjedt, s így — leszámítva az éjjeli alvásra szánt időt — a szolgálat tartama csak az esti és reggeli órákra szorítkozott, míg napközben a nevezett ideje és munkaereje a szolgálatadó részére lekötve nem volt. Minthogy ekként a K. Sándorné és özv. N. Adolfné közötti viszonyban a szolgálat folytonossága és kizárólagossága, amely pedig a házi cselédszerződésnek a kifejtettek értelmében lényeges kelléke, hiányzik, ennélfogva K. Sándorné házi cselédnek és az általa a szolgálat ellenértéke fejében támasztott igény cselédbér követelésnek nem minősíthető s így az 1876 : XIII. t.-c. 115. §-a szerint nem is tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe. Következőleg annak, mint az általános magánjog körébe eső követelésnek elbírálá sara a rendes bíróság hivatott, annál inkább, mert (mint a Fejben II. alatt). (1935. márc. 18. Kastély őrizetével és a vevőknek megmutatásával megbízott személy szolgálati viszonya. H. B. Az 1876 : XIII. t.-c. 1. §-a értelmében házi cselédnek az tekinthető, aki magát szerződésileg bizonyos háztartási személyes és folytonos szolgálatoknak legalább egy havi időtartamon át bérért való teljesítésére kötelezi. — 1934. Hb. 91.) 94.