Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 101 B. I. úgy a közigazgatási hatóság, mint a rendes bíróság előtt nem a megszolgált vagy a felmondási, illetőleg a szerző­dési időre eső szolgálati járandóságát, hanem annak a vagyoni hátránynak a megtérítését kérte, amelyet azáltal szenvedett, hogy részére az alperes a szolgálati viszony megszűntével megfelelő szolgálati bizonyítványt — jogellenesen — nem adott. A felperes követelését tehát — a helyes jogi minősítés sze­rint — az alperes állítólagos jogellenes cselekményéből (mu­lasztásából) származó, az állított vagyoni hátrány igazolásától függő, vagyis kártérítési követelésnek kell tekinteni. Az 1876 : XIII. t.-c. 119. §-a értelmében a gazda és a házi cseléd között a szolgálati szerződési viszonyból az idézett tör­vény alapján támadt kártérítési kérdések az elé a bíróság elé tartoznak, amely a fennálló törvények szerint a kártérítési ösz­szegek mérve szerint illetékes. Az idézett törvényhely ezek szerint a gazda és a házi cseléd között felmerült kártérítési követelések elbírálását — érték­határra tekintet nélkül — kivette az ugyanezen t.-c. 115. §-ában megjelölt közigazgatási hatóságok hatásköréből, vagyis az ily kártérítési követelések még 100 pengőn alóli összegben is a Pp. 758. §-ának utolsó bekezdése értelmében a kir. járásbíróság, mint rendes bíróság előtt fizetési meghagyás útján érvényesít­hetők. A jelen esetben tehát az alperes által vitatott az a körül­mény, hogy a felperes házi cseléd volt-e vagy sem, a hatáskör szempontjából közömbös lévén, ennélfogva a felperes által ér­vényesített és a magánjog körébe tartozó kártérítési követelés elbírálására a magánjogi követelések hatásköri hovátartozása tekintetében irányadó általános szabály értelmében a rendes bíróság hivatott. (1936. jún. 22. — 1936. Hb. 21.). 76. Inas (házi) bérkövetelése. H. B. A sz.-i kir. törvényszék által az iratok tartalmával egyezően megállapított és e helyütt is irányadó tényállás sze­rint, az alperes a felperest 1933. év őszén, egy hónapnál hosz­szabb időtartamra, mint inast alkalmazta bizonyos, a szolgá­lati idővel arányban álló ellenérték, vagyis bér kikötése mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents