Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK s.3 jogszabály, amely az ilyen közjogi jogviszonyból eredő igény érvényesítését kifejezetten polgári perútra utalja, avagy a közigazgatási hatóság határozatával eldöntött vitás kérdésnek bírói útra terelhetőségét kifejezetten megengedi. Ilyen értelmű rendelkezést azonban a katonai beszállásolásról szóló 1879 : XXXVI. t.-e. nemcsak hogy nem tartalmaz, de sül e törvény 20. §-a, amelyet az 1895 : XXXIX. t.-c. — 1. §-ából kitetszően — hatályában nem érintett, kimondja, hogy a. beszállásolási ügyek vezetése és végrehajtása, valamint akadályok és panaszok esetében, a határozat hozatala, a községek közreműködése mellett, a közigazgatási hatóságokat, legfelsőfokon pedig a honvédelmi minisztert illeti, vagyis ez a törvény a térítési igények elbírálását is — a bírói út fenntartása nélkül — közigazgatási útra utalja. A kérdés ezekután most már csupán az, hogy a térítés összegének átszámított értékben való érvényesítése, különös tekintettel az adós késedelemre, megváltoztatja-e a térítési követelés eredeti közjogi jellegét és befolyással van-e a hatáskör kérdésére. A Hatásköri Bíróság mindkét kérdést nemlegesen döntötte el. A kereseti követelés ugyanis, ámbár részben az alperes késedelmére van alapítva, lényegében még sem irányul másra, minta közigazgatási hatóság (a katonai igazgatás) által immár jogerősen megállapított és kiutalt térítésnek a. szolgáltatására. Az a körülmény, hogy a felperes az átértékelés érdekében olyan tényre (az adóskésedelemre) hivatkozik, amely a magéinjog szabályai szerint egyúttal kártérítési kötelezettségei megállapító és az eset körülményeihez képest az átértékelésre vagy ennek mértékére is kiható ok, a dolog lényegén nem változtat, jelesül a közjogi jellegű térítési (díj) követelést magánjogi kártérítéssé nem teszi. Nem teszi pedig kártérítéssé azért, mert az átértékelés csak a szolgáltatás mértékének a kérdése és így az átértékelésre vonatkozó igény nem az alapul fekvő követeléstől különálló követelés, hanem abban benne rejlő és az időközi pénzromlás által kiváltott jogosultság, leltéve természetesen, hogy a követelés átértékelésének a fennálló jogszabályok értelmében egyáltalán helye lehet. Éppen