Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

30 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK A Hatásköri Bíróság elnöke. 2. §. A Hatásköri Bíróság az elnök vezetése és közvetlen felügyelete alatt áll. Az elnök közvetíti az érintkezést egyfelől a Hatásköri Bíróság, másfelől a bíróság és a közigazgatási hatóság, között mindazokban az ügyekben, amelyek nem a bíróság elintézése alá tartoznak. 3. §. A Hatásköri Bíróság elnökét szabadságideje vagy más akadályoztatásának tartama alatt és az állás megüresedése esetében annak a bíróságnak a másodelnöke helyettesíti, amely bíróságnak az elnökét illeti abban az időben a Hatásköri Bíróság elnöksége. Ha a másodelnök is akadályozva van, az elnök helyetteséül a Hatásköri Bíróságnak az elnök vezetése alatt álló bírósághoz tartozó tagjai sorából a rangidősbet kell kijelölni. A Hatásköri Bíróság megalakulása. 4. §. A Hatásköri Bíróságba a T. (1907 :LXT. t.-c.) 3. §-a értelmében nyolc tagot a m. kir. Küria, nyolc tagot a m. kir. Közigazgatási Bíróság teljes ülése, a N. (novella, 1928:XLJII. t.-c.) 5. §-a értelmében pedig egy-egy rendes tagot és két-két helyetlest a Legfelsőbb Honvédtörvényszék, az Országos Földbirtokrendező Bíróság, illetőleg a Munkásbiztosítási Felsőbíróság teljes ülése titkos szavazással választ a saját ítélőbírái sorából, ideértve az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak és a Munkásbiztosítási Felsőbíróságnak elnökéi, másodelnökét és valamennyi választó bíróságnak a tanácselnökét is. A tagokat a m. kir. Kúriának és a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak mindegyik szakosztályából (T. 3. §.) és lehetőleg minél több tanácsából kell választani. Ugyanez áll megfelelően a Hatásköri Bíróságban részvételi jogosultsággal (N. 5. §.) bíró külön bíróságokra is. A megválasztandók személyére nézve a választó bíróság elnöke a teljes ülésnek javaslatot tesz. A megválasztásra javas-