Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

146 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK A munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898 : II. t.-c. 6. §-ának második bekezdése értelmében a szerződöfeleknek a szerződési okiratba fel nem vett megállapodásai csak a törvény rendes útján érvényesíthetők. Vagyis az ily külön megállapodások közigazgatási útra egyáltalán nem tartoznak. Ebből pedig okszerűen következik, hogy még kevésbbé érvényesíthető közigazgatási úton a bérkikötés módosítását célzó olyan egyoldalú akaratnyilvánítás, amely az ellenfél által el nem fogadtatván, kétoldalú jogügyletté: megállapodássá nem emelkedett, hanem csupán ajánlat maradt. A felperesek keresete (panasza) munkabér címén nem az írásbeli szerződésben eredetileg kikötött terméshányadnak, hanem az általuk ajánlott súly szerinti mennyiségnek, még pedig holdanként 50 kg. vegyes gabonának a kiadására irányult mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság előtt. Ök tehát olyan alapon igényelnek, amire vonatkozó megállapodás sem az írásbeli szerződésben, sem azonkívül egyáltalán nincs. Ennélfogva a jelen ügyben a közigazgatási hatóság az 1898 : II. t.-c. 6. §-ának második bekezdése értelmében el nem járhat. Azonban még ha a fentidézett hatásköri rendelkezés a jelen esetre nem nyerhetne is alkalmazást, akkor sem lehetne szó ezúttal a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításáról. Az 1898:11. t.-c. 16. §-a ugyanis eltiltja a jegyzőt, mint a munkaszerződések kötésénél, a községi elöljáróság nevében eljárni hivatott egyik hatósági tagot az olyan szerződés kötésénél való közreműködéstől, amely szerződés a munkabér kötelező vagylagos megállapítására vonatkozóan felállított törvényes parancsot (10. §.) figyelmen kívül hagyja, (mint a Fejben). Már pedig az olyan, bár gazdasági munka teljesítésére nézve létrejött szerződés, amelyet nem az 1898 : II. törvénycikkben és így tehát annak 10. és 16. §-ában meghatározott módon kötnek meg, az idézett törvény 8. §-ának második bekezdése értelmében közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető. Mindezeknél fogva a jelen ügyben a p.-i járás főszolgabírája, mint közigazgatási hatóság és a gy.-i kir. járásbíróság,