Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

140 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK zója részéről a munkaadó ellen magánjogi alapon támasztható különbözeti kártérítéshez való jogot kifejezetten és minden megszorítás nélkül fenntartotta, H. B. A felmerült hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: Törvényhozásunk egyrészt a gazdasági alkalmazottaknak, másrészt az egyéb és különösen az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegségi és baleseti kötelező biztosítását másmás alapon, külön-külön törvényes rendelkezésekkel szabályozta. A törvényhozó különös súlyt helyezett arra, hogy a biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottak fentemlített két csoportja egymástól szorosan elhatároltássék és anyagi jogi, valamint hatásköri bonyodalmak elkerülése végett éles megkülönböztetésben részesüljön. Ez a törvényhozói célzat jut kifejezésre egyrészt az 1913 : XX. t.-c. 2. §-ának 2. bekezdésében, amely szerint az 1907 : XLV. t.-c. alapján szegődött gazdasági cselédek, másrészt az 1913 : XX. t.-c. 2. §-ának 5. bekezdésében, amelynek értelmében a gazdasági gépmunkások (1899 : XLII. t.-c.) az 1907 : XIX. t.-c. (helyesen ma már az 1927 : XXI. t.-c.)-ben előírt betegségi és baleseti kötelező biztosítás alá még abban az eseti KII sem vonhatók, ha ők a gazdaság részére ipari munkát teljesítenek illetőleg, ha a gazdasági gép tulajdonosa nem a saját gazdaságában, hanem mint vállalkozó, mások gazdaságában végez munkál. (Mint a Fejben I. alatt). Minthogy a felperes férjét, aki vizsgázott gépész volt, az alperes a gazdaságban éves szegödményes gépészként alkalmazta és így az előbbi az utóbbinál nem idénymunkát végzett, ennélfogva a felperes férje nem az 1907 : XIX. (helyesen ma már az 1927 : XXI.) t.-c. alapján az Országos Társadalombiztosító Intézetnél, hanem a mezőgazdasági alkalmazottakra vonatkozó 1900 : XVI. t.-c. és az ezt kiegészítő törvények alapján az Országos Gazdasági Munkáspénztámá] esett balesetbiztosítási kötelezettség alá. Ámde (mint a Fejben II. alatt). Minthogy pedig az általános magánjogi alapon támasztható követelések elbírálása a közigazgatási hatóság vagy kii-