Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 1 33 hatáskörébe, amelyek az ipari munkaadó (iparos és kereskedő) és a vele magánjogi szerződés alapján szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló (iparos- és kereskedősegéd, tanonc, gyárimunkás, ipari- és kereskedelmi vállalat tisztviselője stb.) közt, úgyszintén ugyanegy üzemben szolgálati jogviszonyban álló ipari munkavállalók között a szolgálati szerződésből merülnek fel. A kertművelés azonban; amint ez az ipartörvény (1884: XVII. l.-c.) 183. §-ábó'l is kitűnik, nem ipari, hanem gazdasági munka és ehhez képest az ilyen munkaviszonyból felmerülő vitás ügyekre a munkaügyi bíráskodás és a munkaügyi híróságok hatásköre nem terjed ki. A 9180/1920. M. E. számú rendelet 3. §-a külön kifejezetten is kimondja, hogy e rendelet alkalmazásában nem tekinthetők ipari munkavállalóknak és így nem tartoznak munkaügyi bíráskodás alá egyebek között a gazdatisztek; a gazdasági cselédek és a mezőgazdasági munkások. Az 1898:11. törvényeikkel szabályozott mezőgazdasági munkási jogviszonytól eltekintve; amely minősítésnek előfeltételei a jelen esetben nyilvánvalóan hiányoznak; a kertészi szolgálat majd az 1900 : XXVII. t.-c.-kel szabályozott gazdatiszti, majd az 1907 : XLV. törvénycikke] szabályozott gazdasági cselédi jogviszony keretébe tartozik, s ehhez képes! ágy anyagi jogi. mint hatásköri szempontból más más elbírálásban részesül. ( Mint a Fejben I. alatt.) így tehát bár a jelen esetben az alperes a felperest főkertészt címmel; s nem bérért, hanem fizetésért alkalmazta: ezek a körülmények önmagukban a gazdasági cselédi minőség megállapítását nem zárják ki akkor, ha ennek a minősítésnek törvényes előfeltételei egyébként fennforognak. (Mint a Fejben II. és III. alatt.) A jelen esetben N. I. kertész felperes a földbirtokos alperes kisebb terjedelmű virágkertészetének (mindössze 6 üvegháznak és 30 melegágyi ablaknak) kezelésére és gondozására szegődött egy hónapot meghaladó időre készpénzből és különböző természeti járandóságokból álló díjazás, nemkülönben természetben élvezett lakás fejében. Szolgálata tehát a gazdasági eselédszolgálatnak az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ában körülírt is-