Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 131 sának, mint a kereset-elévüléssel rokon érdemi oknak, gazdasági eselédbéfügyekben a hatáskör szempontjából egyáltalán nincs jelentősége. (1929. dec. 21. — 1929. Eb. 57.) 47. Mindenes béres szolgálati viszonya. A mindenes bérest, mint oly cselédet, aki háztartás körüli és egyszersmind gazdasági munka teljesítésére szegődik, az 1907:XLV. t.-c. 1. §-ának második bekezdése értelmében gazdasági cselédnek kell tekinteni, hacsak az ellenkező magából a szerződésből ki nem tűnik. //. B. A kereset szerint a íélperes mindenes béresnek szegődött el az alpereshez, akitől a leszolgált időre rés/ben még hátralékos béréi igényeli, (Mint a Fejben.) Márpedig a jelen esetben a felek írásbeli szerződési nem csatoltak, sem olyan tényeket fel nem hoztak, amelyekből az következnék, hogy a szerződő felek szándéka kizárólag házi (belső) cselédviszony létesítésére irányult. Gazdasági cselédnek úgy a már leszolgált, mini a le nem szolgált időre igényelt bérkövetelése a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szérinl nem kártérítési követelés és így an nak érvényesítése az L907 : XLV. t.-c. 62. és 63. §-ai értelmében — tekintet nélkül az értékre — a közigazgatási hátóság hatáskörébe tartozik. A közigazgatási hatóság hatáskörén nem változtat a/., hogy a szóbanlevö vitás ügyben esetleg olyan körülmény a perdöntő, amelyről közvetlenül csupán a feleknek maguknak van tudomásuk, s hogy a községi bíróisági eljárásban a fél eskü alatti kihallgatásának — az 1877 :XXII. i.-e. 19. §-a értelmében — nincs helye. Nem változtat pedig- azért, meri az 1907 : XLV. t.-c. 62. és 63. §-ai, tekintet nélkül a bizonyítás eszközeire és módjára, kizárólag az igény kártérítési jellege és az ahhoz kapcsolt értékhatár alapján határolják el a gazdasági cselédviszonyból támadt ügyek hatásköri hovatartozóságát, s így a közigazgatási hatóság részéről az iratok áttételének indokául felhozott körülménynek a hatáskör szempontjából nincs jelentősége. 9*